Miklós
-7 °C
2 °C

Elherdálták az uniós pénzeket délkeleten

2006.06.22. 09:19
Pazarlás jellemezte, de csalás nem azokat a romániai és bolgár Phare-projekteket, amelyek vizsgálatát nemrég fejezte be az Európai Számvevőszék. Bulgária 14 millió, Románia 51 millió eurónyi támogatást kapott a vizsgált 11 Phare-projektben az Európai Uniótól. Hazánknak eddig 2,9 millió eurót kellett fizetnie húsz szabálytalanság miatt.

Útösszeköttetés nélküli, semmibe vezető híd, kihasználatlan grandiózus uszoda, raktáron porosodó számítógépek - az Európai Számvevőszék jelentése szerint többek között ezek az eredményei az uniós támogatással megvalósult projekteknek Bulgáriában és Romániában. Az uniós testület 2005 első felében 11 PHARE-projektet vizsgált meg a két országban, amelyek Bulgária esetében 14 millió, Romániánál 51 millió eurót tettek ki. A PHARE-program keretében 2000 és 2004 között Bulgária összesen 511 millió eurós, míg Románia 1,4 milliárdos támogatást kapott.

Az ellenőrzés időpontjában a vizsgált uniós beruházási projektek több mint felénél támogatásokat nem vagy csak részben az eredeti céloknak megfelelően használták fel - állapítja meg a jelentés. Emellett a projektek teljesítése, eredményei néhol az eredeti menetrendhez képest kétéves csúszással valósultak meg.

A jelentés számos félig befejezett vagy látszólag teljesen haszontalan, illetve nem is funkcionáló beruházási projektet sorol fel. Maarten Engwirda számvevő a jelentés bemutatáskor a Románia és Moldova között felépült híd példáját hozta fel. A Prut folyó felett 3,1 millió euróért megépített átkelőt a 2004. decemberi átadásakor még nem igazán lehetett kihasználni, ugyanis akkorra még nem épült meg a moldovai oldalon a hozzá kapcsolódó útszakasz. Az ellenőrző pontokat sem állították fel a határ mindkét oldalán.

A bolgár ügyészség 1,8 millió euró értékben kapott támogatást a helyi, regionális és központi hivatalai informatikai rendszerének korszerűsítésére. Azonban a számvevőszék által felkeresett nyolc hivatalból csak egy helyszínen használták a támogatott szoftvert, illetve az egyik hivatalnál 37 számítógépet használat helyett a raktárban tartottak. A romániai Piatra-Neamtban egy grandiózus turisztikai fejlesztési projekt keretében pedig sikerült felhúzni egy a jelentés által csak "olimpiai versenyuszoda méretűnek" nevezett medencét - turisták által alig látogatott helyszínen.

A számvevőszéki jelentés szerint az Európai Bizottságot is felelősség terheli, amiért nem tudja biztosítani az uniós támogatások hatékony felhasználását a két tagjelölt országban. A hivatal szerint Brüsszel túlbecsüli a bolgár és román hatóságok igazgatási kapacitásait, és gyakran túl ambiciózus célkitűzésekbe, határidőkbe egyezik bele.

A kifogásolt projektek többségét időközben befejezték, így az ellenőrzés óta már felépült a moldovai összekötő út is - idézi az EUobserver az Európai Bizottság számvevőszéki jelentésre reagáló szóvivőjét. A brüsszeli tisztviselő szerint azóta mind Szófia, mind Bukarest fokozta adminisztrációs kapacitását a projektek végrehajtásánál. Fontos azt is megjegyezni, hogy a jelentés egyáltalán nem utalt csalásra - emelte ki a bizottsági szóvivő.

Magyarország esetében az uniós források felhasználásánál eddig nem állapított meg nagy szabálytalanságot az Európai Számvevőszék, a PHARE-programnál pedig számos - még 1995-1998-as - projekt záróauditjával is adós az Európai Bizottság bővítési főigazgatóságának ellenőrző részlege, mondta Iglói Gabriella, a Nemzeti Fejlesztési Hivatal (NFH) főosztályvezetőjétől.

Az Európai Számvevőszék mintavétel alapján végzi munkáját, a bizottsági ellenőrök viszont projektről projektre haladnak. Jelenleg a 2000. évi PHARE-projekteket vizsgálják, magyar részről az utolsó PHARE-kifizetést 2006. november 30-ig kell végrehajtani. Ezt követik a záróauditok, amelyek véglegesítése is eltart egy darabig - közölte az NFH illetékese. Szerinte a tagállamokban, így Magyarországon is jelentősen megnöveli a költségeket, hogy a dokumentumok tárolásáról bizonytalanul hosszú ideig kell gondoskodni az uniós auditálási folyamat elhúzódása miatt.

Ha egy 1998-as projektet veszünk példának, akkor - az ötéves dokumentummegőrzési kötelezettség szerint - 2003-2004-ig kellene tárolni a különböző szerződéseket, számlákat, jelentéseket stb. Mivel kitolódnak a záróauditok, ezért növekszik a megőrzési idő is - mondta el Iglói Gabriella. Megjegyezte ugyanakkor azt is, hogy nincs ok elbizakodottságra, hiszen a strukturális alapokból kapott támogatások felhasználásának ellenőrzése Magyarország esetében még csak ezután - várhatóan 2007-2008-ban- fut fel.

Eddig nem jutottunk, nem juthattunk el szabálytalanságok megállapításáig, mert olyan lassú és bürokratikus a magyarországi pályázati intézményrendszer, hogy a legtöbb sikeres pályázó még csak a szerződéskötésnél tart - nyilatkozta lapunknak Bényei Andrásné, a Civil Foglalkoztatási Műhely elnöke. Szavaiból kitűnt, hogy a pályázó magyar civil szervezetek emiatt rendre hátrányos helyzetbe kerülnek, likviditási gondokkal küzdenek, mert a projektvégrehajtást nem lehet halogatni, és még egyetlen projektet sem hagytak bedőlni.