Magdolna, Léna
10 °C
28 °C

Micimackó boldogtalan 75. születésnapja

2001.10.14. 09:52
Hetvenöt éve, 1926. október 14-én jelent meg a Methuen kiadó gondozásában Alan Alexander Milne felnőtteknek írt mesekönyve, a Micimackó.
Micimackó ügyeit figyelemmel kísérő sorozatunk újabb darabját, melyben a hagyományoktól eltérően csak érintőlegesen esik szó üzletről, azzal a lehangoló hírrel kell kezdenünk, hogy a Londontól 30 kilométerre délre fekvő Hartfield falucska lakossága gyakorlatilag nem kívánatos személynek minősítette az október 14-én 75. születésnapját betöltő mackót.

Milne, Cristopher és Micimackó
Az Ashdown erdő rémei, a Micimackó-imitátorok

A faluban, ahol Milne - felesége, fia, valamint egy teddy mackó és a londoni állatkert fekete medvéje közreműködésével - megálmodta a nagy vadászt, felfedezőt és költőt, a lakosság a Micimackó-imitátor kirándulók miatt fordult híres szülöttje ellen.

A fiktív világok természetére kevéssé fogékony és a felfedezésre váró Nyugati- és Keleti-sarkról mit sem tudó természetjáró-felfedezők ugyanis minden évben tömegével lepik el a falucska melletti Ashdown erdőt - mesebeli nevén Százholdas pagonyt -, hogy megismételjék Micimackó szívükhöz közel álló haditetteit, illetve végigjárják azokat a helyeket, ahol kalandjai során megfordult, mielőtt Christopher Robinnal együtt nyoma veszett a Csodálatos Völgyben.

Micimackó, az erdő megmentője
Christopher Milne az 1970-es években Micimackó segédletével megmentette az Ashdown erdőt. Ellenfelük a British Petrol volt, mely szerette volna kitermelni az egykori királyi vadászati terület alatt található olajkincset.

A Mackó-imitátorokkal többek között az a baj, hogy a Karinthy Frigyes által Micimackó-vízipólónak magyarított játékhoz a híres fahíd körüli fákról szüretelik a botocskákat, majd a híd egyik oldalán a vízbe dobják, és átszellemült arccal várják, kié tűnik fel előbb a másik oldalon.

"Olyan sok ember jön ide Micimackó miatt, hogy a lakosság úgy érzi, a látogatók elárasztják a falut. Egyedül a hidat évente 67 ezren látogatják meg, és a környező fákról letördelik az ágakat" - panaszolja Nicola Sutherland, a tanács turisztikai hivatalnoka.

A megtagadott medve

"Micimackó-ellenesség uralkodott el a régióban." - fedte fel a szomorú valóságot a CNN-nek nyilatkozva Simon Kerr, Hartfield egyik polgára. A közhangulatot hatására a Wealdeni Területi Tanács a közelmúltban felmérést végzett, melynek eredménye azt mutatta, a helyi lakosok úgy érzik, hogy háttérbe kell szorítani a település Micimackóhoz fűződő kapcsolatait.

A népakaratnak engedelmeskedve a tanács weboldaláról egy kivétellel eltávolíttatta az összes Micimackóra vonatkozó utalást. "Persze nem tudjuk megakadályozni, hogy az emberek ide jöjjenek, annyit tehetünk, hogy jelentéktelen eseménynek tüntetjük fel az évfordulót" - számolt be az ünnepi előkészületekről Nicola Sutherland.

A falu szégyene, aki lepaktált Hollywooddal

A lakosságnak annyira elege van a turistákból, hogy a környéken csupán egyetlen olyan vállalkozás található, mely giccses holmikat árul a kifinomult látogatóknak, mégpedig a Hartfield központjában található Pooh Corner Limited. A tulajdonos Mike Ridley még arra is hajlandó volt, hogy egy másfél méteres Disney-féle Micimackóval pózoljon az AP fotóriporterének, aki a CNN újságírójával látogatott a faluba.

A második kanadai gyalogezred kabalamedvéje

Christopher és Winnie az állatkertben
Colebourn hadnagy, mielőtt elment volna háborúzni, hosszú távra kölcsön adta a londoni állatkertnek a medvét. Christopher Milne ötéves korában találkozott először Winnie-vel, és - mint az állatkert fotókiállításának egyik büszkesége is bizonyítja - szívesen töltötte idejét a ketrecben a medvelány etetésével. A háború után hazafelé tartó Colebourn kapitány 1919 decemberében hivatalosan az állatkertnek adományozta kedvencét.
Míg Hartfield lakossága elhatárolódik híres szülöttétől, a kanadai White River büszkén felvállalná Micimackót, ha lenne annyira csekély értelmű, hogy Észak-Amerikába emigráljon. Christopher Milne ugyanis egy kanadai származású fekete medve miatt nevezte el Winnie-nek korábban Edward medve néven nyúzott játékmackóját, melyet első születésnapjára vettek neki szülei a Harrod's áruházban.

Harry Colebourn, a második kanadai gyalogezred hadnagya, mielőtt Londonon keresztül a franciaországi hadszíntérre vezényelték volna, 1914 augusztusában egy helyi vadásztól 20 dollárért vásárolt egy kis feketemedve-lányt, akit szülővárosa után Winniepegnek, röviden Winnie-nek nevezett el.

White River büszke lakossága augusztusban az éves fesztiválon már megünnepelte az adásvétel évfordulóját, sőt a hollywoodi megjelenési forma felelősétől, a Disney-től még arra is engedélyt szerzett, hogy szobrot állítson Micimackó nagyobb dicsőségére.

Üzletet szimatol az Egmont Books és a Disney

De gustibus non est disputandum
Milne világ életében rajongója volt a Disney-nek, így felesége, Daphne 1961-ben eladta a megfilmesítési jogokat a vállalatnak, Walt Disney lányainak nagy örömére. Christopher Milne soha egy jó szót nem ejtett a gyár produkcióiról, anyja azonban meg volt elégedve az eredménnyel, s biztosította a közvéleményt az 1956 januárjában elhunyt Milne tetszéséről is.

A Micimackó és a Micimackó kuckója kiadási jogaival rendelkező brit Egmont Books, valamint a megfilmesítési jogokkal rendelkező amerikai Disney persze felkészült a születésnapra. A könyvkiadó új válogatással és egy nem működő ünnepi webszájttal állt elő.

A Walt Disney pedig - mely a közelmúltban fizetett 350 millió dollárt az örökösöknek a Micimackó személyéhez fűződő jogainak kiterjesztéséért - versenyt indított a két legnagyobb brit mackórajongó felleléséért. A győztesek jutalma magért beszél: egy felolvasóest meglátogatása, egy vacsora a Planet Hollywoodban és egy utazás a párizsi Disneylandbe.

Shephard bácsi modelljét széttépte egy kutya

Akik másként emlékeznek Micimackó küllemére - melybe a mackónak szintén nem volt beleszólása, állítja az Index fiktív létezők autonómiájáért küzdő újságírója - hétfőn gyűlnek össze egy születésnapi ünnepségre Ernest Shephard egykori guilfordi műtermében.

Az eredeti játékállatok

A Punch Magazin grafikusának rajzait azonban nem Christopher Milne Winnie the Pooh-ja ihlette, hanem saját fiának, Grahamnek Growler névre hallgató játékmackója, mely évekkel később egy montreáli kertben alulmaradt egy skót juhásszal vívott küzdelemben.

Christopher mackója sosem járt a pagonyban

Micimackó boldogtalan gazdája
Mivel Milne sohasem olvasta fel történeteit és verseit fiának, joggal tételezzük fel, hogy sem a kis Christopher, sem pedig Winnie the Pooh nevű mackója nem járt a Százholdas pagonyban, legfeljebb az Ashdown erdőben, amikor dadusával, akivel a szülőknél tett napi három látogatás között az idejét töltötte, a Cotchfield farmról besétált Felső-Hartfieldbe édességet várárolni.

Christopher Milne eredeti - a J.K. Farnell játékgyárban készült - Micimackója barátaival együtt 1947-ben az Egyesült Államokba utazott, ahol Milne amerikai kiadója, a Dutton Publishing szervezésében 10 éven keresztül turnézott az országban.

Ezt követően 30 éven át a Dutton New York-i irodájában laktak, végül 1987 szeptemberében a New York-i városi könyvtár központi gyerekszobájába kerültek, és azóta is ott üldögélnek egy üvegablakú szobában mozdulatlanul.