Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!További Világ cikkek
A 2001-es gazdasági válság következtében az USA jegybankjának szerepét betöltő FED kamatcsökkentési sorozatba kezdett és 2003-ra az amerikai alapkamat tartósan történelmi mélypontra süllyedt. Ennek következtében az ingatlanpiacon az árak gyorsuló ütemben emelkedtek, ami a rekord alacsony kamatokkal karöltve hatalmas (hitelből finanszírozott) ingatlanpiaci spekulációt eredményezett az amerikai lakossági és üzleti szektor körében. 2003-ban azonban megkezdődött a Fed kamatemelési ciklusa és a lakásárak növekedése hamarosan megállt - sőt mára negatívba fordult - mely azt eredményezte, hogy a hiteleiket törleszteni képtelen ügyfelek száma megsokasodott a bankok portfóliójában.
Az első pofonok
Kezdetben úgy látszott, hogy ennek hatása talán elkerülheti a részvénypiacokat, ám 2007 első félévében kiderült: az elmúlt évek során rengeteg befektetési alap és bank fektetett be olyan derivatív eszközökbe, amelyek az amerikai lakáshitelezéshez kapcsolódnak (A derivativ vagy származtatott eszközök értéke más eszközök értékétől függ, jelen esetben pl. egy hitel, mint befektetés értékét meghatározza egyebek között a fedezetéül szolgáló ingatlan értéke.) Ezen eszközök értéke az ingatlanpiaci válság, illetve az egyre több fizetésképtelen adós láttán zuhanni kezdett, romba döntve néhány befektetési alapot és csődközelbe sodorva olyan hatalmas bankokat is, mint például a Citigroup vagy a Merrill Lynch. A fő problémát az un. subprime hitelek jelentették, melyek lényege, hogy az ingatlanárak növekedésével párhuzamosan az ingatlan tulajdonos újabb hitelt tudott felvenni, melynek fedezetét ingatlanának felértékelődése jelentette. (A másodlagos jelzálogpiaci válságról itt olvashat részletesebben.)
Amikor még "csak" bizalmi válság volt
Tavaly nyáron a fentiek következtében véget ért a tőzsdék 2003 óta tartó kitűnő teljesítménye, azonban az ok akkor még nem volt más, mint a félelem az ismeretlentől. A bankok hitelezni sem voltak hajlandóak egymásnak, mivel senki nem tudta megállapítani, hogy kinek mekkora a kitettsége a problémás eszközök felé, így a bankközi kamatok abnormális mértékben megemelkedtek. A piacok alapvetően még "csak" bizalmi válságban szenvedtek, de egyre erősödtek azok a hangok, melyek szerint az amerikai gazdaság recesszióba süllyed a történtek hatására.
A bankközi kamatok emelkedése, az építőipar válsága, valamint a lakásárak esése miatt a lakossági fogyasztás várható visszaesése mind-mind az USA recesszió irányába mutatott, ugyanakkor a közgazdasági elit nagy része akkor még úgy vélte, hogy a bődületes ütemben növekvő fejlődő országok (India, Kína, Oroszország, Brazília, Törökország, stb), valamint az Európai Unió is elkerülheti a válságot.
Már gazdasági válság?
2007 második felében a piac árgus szemekkel figyelte az amerikai makrogazdasági adatokat és bár teljesen egyértelmű kiábrándító jelek akkor még nem láttak napvilágot, a szakértők mégis egyre nagyobb valószínűséget adtak annak, hogy valóban recesszió lesz az USA-ban. A FED hiába csökkentette az alapkamatot többször is, a bankközi kamatok makacsul magasak maradtak.
A végzetes adatok 2008 első napjaiban érkeztek meg. A január 4-én publikált 2007 decemberi amerikai munkaerőpiaci statisztikák drámaian gyengék lettek, majd január 15-én napvilágot láttak a várakozásoktól elmaradó kiskereskedelmi forgalmi adatok is decemberről, melyek rámutattak: a karácsonyi bevásárlási szezonban a fogyasztók sokkal kevesebbet költöttek mint tavaly. Ezek az adatok voltak talán az első igazi egzakt bizonyítékai annak, hogy a recesszió esélye valóban nagy és ez meg is látszott a piacokon. Ha azonosítani szeretnénk egy határozott pontot, ahonnan már nem egyszerű bizalmi válságról, hanem gazdasági válságról beszélhetünk, akkor talán ezen adatok publikálása lehet ilyen.
A helyzet komolyságát mutatja, hogy George W. Bush, az Egyesült Államok elnöke az esetleges recesszió leküzdése ellen jelentős, 140-150 mrd dolláros gazdaságélénkítő csomagot jelentett be az elmúlt pénteken. A bejelentés kevés volt azonban a piacok megnyugtatására és az elmúlt két napban elhatalmasodott a piacokon az igazi pánik.
Tényleg válság van?
A piac az elmúlt két napban azért esett, mert egyre inkább biztosra veszik az amerikai recessziót és napról napra valószínűbbnek tűnik, hogy annak kedvezőtlen hatásai átterjedhetnek az USA-ból a világ többi országára is. A részvénypiacok zuhanása is ezt mutatja, hiszen a gazdasági növekedés lassulása a vállalati profitokra is negatív hatást gyakorol, miközben a bankszektorban újabb és újabb leírásokat jelentenek be azon pénzintézetek is, melyek néhány héttel vagy hónappal korábban még arról számoltak be, hogy semmiféle kitettségük nincs az amerikai jelzálogpiaci instrumentumokkal kapcsolatosan. Nem csoda, hogy a pénzügyi szektor vezeti a lejtmenetet szerte Európában.
Az egyelőre biztosnak tűnik, hogy az USA és ezzel párhuzamosan a világgadaság lassulni fog az idei esztendőben, a kérdés csak az, hogy valóban kialakul-e a recesszió az Egyesült Államokban, ahol a tavalyi negyedik negyedévben szinte biztosan csökkent a GDP. A piacok számára rövid távon a FED, az EKB és a BoE összehangolt kamatcsökkentési akciója pozitív tényező lehet, az elmúlt évek robosztus gazdasági növekedése által fűtött részvénypiaci rallynak azonban valószínűleg búcsút mondhatunk 2008-ban.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
