Hány percbe kerül Magyarországon egy kiló kenyér?

2007.01.31. 15:25
Egy osztrák lap szerint Bécs ma már alig drágább, mint Prága. Ez az eredmény jön ki legalábbis, ha azt vesszük figyelembe, hogy mennyit kell dolgozni egy kiló kenyérért: az osztrák fővárosban 13, a csehben 14 percet. Bár a felmérésben hazánk nem szerepelt, kiderítettük, hogy egy magyarországi átlagfizetésből 17 perc után jön ki egy kiló kenyér.

Bécsben 13, Prágában 14, Frankfurtban 9, Párizsban 16, Londonban 5, Madridban 15 percet kell dolgozni egy kilogramm kenyér árával egyenlő munkabérért – állítja a Kurier című osztrák napilap. Az újság a hat európai nagyvárost összehasonlító elemzésében felhívta a figyelmet arra, hogy az osztrák főváros a legtöbb mutatót tekintve az európai középmezőnyben foglal helyet. Ezzel szemben az UBS svájci bank számításai szerint Bécs a 12. legdrágább város a nemzetközi rangsorban.

Holtverseny

Noha a Kurier adatsorában nem szerepel, mi elkészítettük a hasonló magyarországi – nem budapesti, hanem országos átlagon alapuló – számításokat is. A KSH adatai szerint tavaly decemberben 193 és 194 forint volt egy-egy kiló fehér és barna kenyér átlagos ára.

A nagyvárosok főbb mutatói
Város Egy főre jutó GDP Évi munkaidő (óra) Kenyérperc
Bécs 40 300 1649 13
Prága 16 029 1771 14
Frankfurt 35 873 1650 9
Párizs 39 924 1481 16
London 40 402 1782 5
Madrid 24 584 1724 15
Budapest 20 865 n.a. 14
Forrás: Kurier, Index-számítások

A legutolsó kereseti statisztika szerint az országos nettó átlagfizetés havi 106 988 forint, ami húsz munkanappal számolva napi 5349,4 forintos átlagot jelent. Nyolcórás munkával számolva ebből 668,7 forintos nettó órabér jön ki. Ez alapján 17,36 percbe kerül nálunk egy kiló kenyér. Mivel a fővárosban az élelmiszerek árai nem térnek el érdemben az országos átlagtól, a fizetések viszont 20-25 százalékkal magasabbak, a budapesti mutató becslésünk szerint 14 perc körül, tehát a prágai átlaggal megegyező szinten lehet.

Bécs lenyomja Párizst

A Kurier táblázata szerint az egy lakosra számított GDP értéke Londonban a legmagasabb, azonban az ottani 40 402 eurótól alig marad el Bécs a maga 40 300 eurójával. Ez a mutató jobb a többi vetélytársnál, a prágaiak például mindössze 16 029 eurós GDP-t termeltek, aminél a 2005-ös, dollárban számolt adatból átváltott budapesti egy főre jutó GDP is jobb.

Dolgozni viszont a prágaiak dolgoznak legtöbbet – pontos budapesti adatot nem találtunk erről –, évi 1771 órát. A sor másik végén a franciák vannak a kiugróan alacsony 1481 órával. Az éves szabadság Frankfurtban a legtöbb, 29 nap, amitől alig marad el a párizsi 27. Bécsben 25, Madridban 22, Londonban és Prágában csak 20-20 napnyi fizetett szabadság jár. Magyarországon az úgynevezett alapszabadság 20 nap, de az életkorra megegyezően ez emelkedik, 45 év fölött már évi 30 nap.

Egy eladónő éves nettó fizetése ugyanebben az osztrák fővárosban 15 700, a csehben 5900, a német bankközpontban 15 700, a francia fővárosban 13 100, Londonban 21 400, míg a spanyol fővárosban 13 700 euró. Magyarországról csak országos adat van, ez 1 166 916 forint, ami 255 forintos árfolyamon 4576 (a fővárosi átlagfizetéseknél alkalmazott 25 százalékos korrekcióval is csak 5720) eurónak felel meg.

Egy átlagos bérlakás havi díja Bécsben 950 euróba, Prágában 290, Frankfurtban 850, Párizsban 1190, Londonban 1790, Madridban 690 euróba kerül. A magyar fővárosról – talán a bérlakásszektor fejletlensége miatt is – nincs ilyen adat.