Ha Magyarország nem ad kielégítő választ a bizottsági dokumentumra - úgynevezett indokolással ellátott véleményre - annak kézhezvételétől számított két hónapon belül, a bizottság az ügyben az Európai Bírósághoz fordulhat.
A csatlakozási tárgyalások során Magyarország vállalta, hogy az uniós joggal való összhang érdekében csatlakozásáig módosítja a privatizációs törvényt. 2004 tavaszán ilyen értelmű javaslatot terjesztettek elő és tárgyaltak a magyar Országgyűlésben. Úgy tűnik azonban, hogy azóta ez a folyamat megrekedt - áll a témáról Brüsszelben kiadott uniós közleményben.
A törvény szerint a szavazatelsőbbségi részvények - az aranyrészvények - lehetővé teszik, hogy az érintett privatizált társaságok közgyűlésén az állam megvétózzon stratégiai jelentőségű igazgatási döntéseket. Ilyenek például azok, amelyek a cég alaptőkéjének megváltoztatásával, cégek egyesítésével, felvásárlásával, vagy a cég felszámolásával kapcsolatosak. Az államot kezdettől fogva felruházták az ipar főbb ágazataiban tevékenykedő társaságokra vonatkozó efféle különleges jogokkal. A törvényt a csatlakozás óta is alkalmazzák, sőt még 2005-ben is vezettek be újabb különleges jogokat.
Ezek a különleges jogok ellentétesek a szabad tőkeáramlás és a letelepedés uniós szabadságjogaival, mivel alkalmasak arra, hogy a többi tagállam társaságait elriasszák a befektetéstől a szóban forgó társaságokba. Ráadásul gazdaságilag jelentős ágazatokat érintenek. A szóban forgó társaságok sokféle iparágból kerülnek ki, így van köztük élelmiszer-ipari (szalámigyártó és paprikatermelő), gyógyszeripari, kézműipari (porcelángyártó), pénzügyi szolgáltató (bank), távközlési, energetikai és hadiipari cég. Ezek a társaságok együttvéve a magyar tőzsde piaci tőkeerejének nagy részét magukban foglalják, áll a közleményben.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
