Végveszélyben a szabadpiac

Ez egy gazdasági 9/11 – figyelmeztetett Terry Connelly, az Golden Gate Egyetem Ageno School of Business dékánja. A csomag leszavazása után a bepánikolt befektetők elkezdtek eladni, ez okozta a Dow Jones 777 pontos, történelmi zuhanását. Persze az amerikai tőzsdék bedőlése maga után húzta az ázsiai és európai indexeket is. Az európai tőzsdék később magukhoz tértek, frankfurti DAX 0,3 százalékot esett, miközben a párizsi CAC-40 1,1 százalékkal, a londoni FTSE-100 pedig 1,5 százalékkal értékelődött fel. Hétfőn 2-3 százalékos mínuszban zártak az európai tőzsdék.

A BUX négy százalékos mínuszban indult reggel, de egész nap erősödött, végül 55,11 pontos, 0,83 százalékos emelkedéssel, 18 868,90 ponton zárt.

A Wall Street kedden erőteljesen kezdett a hétfői zuhanás után. A Dow Jones már az első percekben majdnem 200 pontot, 2 százalékot emelkedett, a Nasdaq composite nyeresége ez alatt 50 pont lett, ami 2,5 százalékos növekedés.

Az Európai Bizottság is bírálta a kongresszust. "Az EU csalódottan fogadta a 700 milliárd dolláros pénzügyi mentőcsomag elutasítását. Ebben a helyzetben az USA-nak vállalnia kell a felelősséget" – nyilatkozta Johannes Laitenberger, a bizottság szóvivője. Pozitív példaként említette, hogy az európai hatóságok három pénzintézetet is megmentettek a bedőléstől, ami nélkülözhetetlen volt a pénzügyi rendszer stabilitásának megőrzése érdekében.

Már recesszióról és válságról beszélnek

A gazdasági összeomlás, melyre a pénzügyminisztérium és a kongresszusi vezetők figyelmeztettek – emelkedő munkanélküliség, elhúzódó recesszió – lehet, hogy nem azonnal következik be, de ez nem jelenti azt, hogy egyáltalán nem fog bekövetkezni. Olyan ez, mint amikor az orvos azt mondja, hogy ne dohányozzunk. Biztosan nem a következő héten lesznek egészségügyi következményei a dohányzásnak, de abban biztosak lehetünk, hogy valamikor előjönnek a problémák – ábrázolta plasztikusan a helyzetet az AP-nak Robert Brusca, a New York-i Fact and Opinion Economics közgazdásza.

A Moody's Economy szerint most már nagyon valószínű, hogy az amerikai gazdaság növekedése az idei utolsó és a jövő évi első negyedévben negatív lesz – vagyis technikai értelemben recesszió következik –, és ha a piaci viszonyok nem rendeződnek gyorsan, hosszú és mély recesszió is fenyegetheti az amerikai gazdaságot.

Az alapkezelők ennél is sarkosabban fogalmaznak. "A mostanihoz hasonló piaci környezetben nem látok semmilyen lehetőséget sem, ha a kormányzat nem tud megfontoltan cselekedni, akkor az általunk ismert kapitalista világ végleg eltűnik a föld színéről" – elemezte a helyzetet Stephen Jarislowsky, egy montreali alapítási befektetési alap társalapítója. Egy másik meghatározó alapkezelő vezetője, Jean-Marie Eveillard szerint viszont egyszerűen meg kell történnie a megegyezésnek, "a mostani hirtelen elutasítás után, azt mondtam magamban, hogy a legkésőbb a hét végére alá fogják írni a képviselők a mentőcsomagot, ugyanis egyetlen kongresszusi képviselő sem akar a gazdasági és pénzügyi katasztrófában részt venni".

A szabadpiac vége?

Tankönyvi fejezetek szólnak majd nemsokára a mostani válságról, nem pusztán néhány bank csődjéről van szó, egy modellrendszer bukott el – mondta az Indexnek Bebesy Dániel. A Budapest Alapkezelő portfoliómenedzsere azon felvetésünkre, hogy a szabadpiaci modell vallott-e kudarcot, hangsúlyozta, sokkal árnyaltabb a kép, de az biztos, a 80-as évektől burjánzó, mainstreammé vált nézet, miszerint a szabad piac képes önmagát kordában tartani, a piaci mechanizmusok mindig képesek a szükséges egyensúlyt megteremteni vagy visszaállítani, alapjaiban kérdőjeleződött meg.

Miközben a modellrendszer bukását elsősorban úgy kell érteni, hogy a független, lakossági üzletággal, fiókhálózattal nem rendelkező, eddig a bankrendszerben a legprofitábilisabbnak és legelitebb intézményeknek számító befektetési bankok működése kérdőjeleződött meg, a hitelválság ezen túl sem múlik majd el nyom nélkül – magyarázta a szakértő. Biztosra vehető, hogy lényegesebben szigorúbb szabályozás lép majd életbe a pénzügyi világban: számítani lehet például arra, hogy az USA-ban betiltják azt a gyakorlatot, hogy egy ingatlan saját értéke felett is terhelhető hitellel.

Ugyanakkor igaz az is, hogy miközben a szabályozásban is több hiányosság fedezhető fel, nem volt megfelelő az állami felügyeleti-ellenőrzési rendszer már a mostani keretek között sem. Sőt, a monetáris politika is követett el hibákat az USA-ban – mondta Bebesy Dániel, utalva arra, hogy a kamatok alacsonyan tartásával is pumpált ingatlanpiaci- illetve hitelbuborék veszélyére sokan már korábban felhívták a figyelmet, de elsősorban a még Alan Greenspan vezette Fed (az USA jegybankjának szerepét betöltő intézmény) válasza erre az volt, hogy csak utólag lehet eldönteni, buborékról, vagy reális piaci folyamatokról beszélhetünk. Most mindenesetre kiderült.

Keresik a kiutat

A Fehér Házban is úgy gondolhatják, a képviselők aligha vállaljáj fel annak ódiumát, hogy a pénzügyi mentőcsomag elmaradásával általános válság jöhet. Az AP szerint a washingtoni kormányzat azonnal megkezdte a tárgyalásokat a kongresszusi vezetőkkel. Mivel a Ház csütörtökig nem ül össze, lesz idejük kidolgozni egy olyan javaslatot, melyet biztosan elfogadnak a képviselők.

A pénzügyminisztérium addig is más kormányzati szervekkel, például a Feddel és a Szövetségi Betétbiztosítási Társasággal együttműködve próbálja eseti jelleggel megoldani a felmerülő problémákat. Henry Paulson azonban arra figyelmeztet, hogy bár eszközei jelentősek, de nem elégségesek. Mindenképpen az adósságrendező csomag elfogadására van szükség.

A jegybankokon sok múlik

A Fednek is van még néhány lehetősége, hogy megakadályozza az 1929-es gazdasági világválság óta bekövetkezett legsúlyosabb hitelválságot. Még hétfőn bejelentették, hogy 630 milliárd dollárt pumpálnak a nemzetközi pénzügyi rendszerbe, csökkentve a likviditási problémákat. Ezzel könnyebb hozzáférést biztosítanak a dollárhoz a nagyobb jegybankoknak, az EKB-nak, a Bankof Englandnek és a japán jegybanknak.

Az európai bankok követik a Fed példáját, az Európai Központi Bank 30, a Bank of England és a Svájci Nemzeti Bank 10-10 milliárd dollárnyi egynapos, értékpapírfedezet melletti forrást nyújt a bankrendszernek. A piaci feszültség másik jeleként az EKB 11 százalékos legalacsonyabb kamatláb mellett nyújtotta a dolláralapú kölcsönt a tegnapi 3 százalékos kamatláb után. A mai érték öt és félszerese annak a kamatlábnak, melyet az amerikai jegybank irányadó rátaként céloz a saját pénzpiacán – írja a Portfolio.

A másik lehetőség a jegybanki kamat csökkentése lehet. Növekszik az esélye annak, hogy a Fed a következő 48 órában kamatot csökkent, sőt annak is megnőtt a valószínűsége, hogy más jegybankok - például az Európai Központi Bank és a Bank of England - is csatlakozik ehhez és kamatot csökkentenek.

Európában is mozgolódnak

Nicolas Sarkozy francia elnök válságértekezletre hívta hivatalába a legnagyobb bankok és biztosítótársaságok vezetőit. A kormány még a héten új intézkedéseket jelent be a pénzpiaci stabilitás elősegítésére. A CNN szerint a megbeszélés lehetőséget adott Sarkozynek, hogy emlékeztesse a pénzintézeteket elsődleges feladatukra, mely szerinte a gazdaság finanszírozása.

Időközben a Fortis után egy másik nagy belga bank, a Dexia is tőkeinjekciót kapott a belga, holland és luxemburgi kormányoktól. Összesen 6,4 milliárd eurót pumpálnak a pénzintézetbe. A befektetők bizalma hétfőn rendült meg, akkor egy nap alatt majdnem harminc százalékot zuhantak a bank papírjai.