További Világ cikkek
Kelet-Európa saját gazdasági sikerének áldozatává válik egy amerikai lap szerint, az emelkedő bérek, a növekvő jólét miatt a nyugati cégek el fognak fordulni a korábban vonzó régiótól. A The Washington Times vasárnapi írása szerint 18 évvel a kelet-európai rendszerváltozás után annak a jelei észlelhetők, hogy az eddigi példátlan gazdasági növekedés a végéhez közledik.
Az 1990-es években a McDonald'stól a Microsoftig a nagy nyugati vállalatok meghódítandó új területként tekintettek a 70 milliós piacra. S bár a nagytőke még nem hátrált ki a volt kommunista országokból, a gyorsan növekvő bérek, ingatlanárak és adók miatt néhány nagy cég már keletebbre tekint.
Charlie Barnhart, a kaliforniai Alameda technológiai elemző cég főtanácsadója szerint ez az átalakulás nem újdonság. Az "alacsony költségű" országok fejlődésével hasonló folyamat zajlott le korábban Mexikóban, Szingapúrban vagy Thaiföldön. Becslése szerint 2-3 éven belül lelassul a Kelet-Európába irányuló nyugati tőkekihelyezés. Az Alameda szerint az amerikai cégek számára akkor válik érdektelenné egy ország, ha a bérek elérik az amerikai színvonal 70-75 százalékát, illetve a helyi nyersanyagok ára legalább 8-10 százalékkal olcsóbb a nyugatinál.
Már beindult az elvándorlás
Az újság példaként említi a michigani Delphi autóalkatrész-gyártó vállalatot, amely Csehországból, ahol 6 dolláros az órabér, Ukrajnába telepíti összeszerelő üzemét, ahol a munkások csak 1,6 dollárt keresnek. A Lauma lett fehérneműcég Fehéroroszországban és Ukrajnában terjeszkedik a magas hazai munkabérek miatt. A Lidl német diszkont élelmiszerlánc a magas költségek miatt lemondott a balti országokba tervezett fejlesztéseinek feléről. Egy Magyarországon jelenlevő amerikai cég névtelenséget kérő vezetője elmondta, hogy Lengyelország, Magyarország és Románia helyett már inkább az olcsóbb Oroszországban és Ukrajnában nyitnak üzemeket.
Van, aki szerint még vonzóak vagyunk
A McKinsey tanácsadó cég azonban úgy látja, hogy a nyugati vállalatok tömeges kivonulása Kelet-Európából nincs küszöbön. Előrejelzésük szerint a térségbe irányuló nyugati kihelyezések (outsourcing) 2008-ig megháromszorozódnak, 130 ezer további munkahelyet teremtve. A McKinsey szerint a régiót vonzóvá teszi az indiai szintű alacsony bérszint, a képzett, több nyelven beszélő munkaerő, a viszonylagos politikai és gazdasági stabilitás, valamint a Nyugat-Európához való kulturális közelség. A cégek azonban a nagyvárosok helyett ma már inkább az olcsóbb, közepes vagy kis méretű városokra koncentrálnak, ahol gyakran nagy egyetemek vannak és magasan képzett munkaerő található. A finn Nokia például múlt héten jelentette be, hogy 80 millió dolláros befektetéssel mobiltelefongyárat nyit Kolozsváron.
Kelet-Európában a gazdaság fejlődésével azonban nőnek a bérek, az adók és egyéb szociális kiadások. Lengyelországban a bérek emelkedése idén várhatóan első ízben fogja túlszárnyalni a termelékenység növekedését. A magas bérek azonban egyelőre nem tartják vissza a Hyundai dél-koreai autógyártó vállalatot attól, hogy 1,3 milliárd dolláros összeszerelő üzemet építsen a cseh Nosovicében. A Samsung Szlovákiában tervez új gyárat laposképernyős tévék előállítására. A régióban 1992 óta jelen lévő Microsoft sem rohan hanyatt-homlok a térségből, Bill Gates elnök februárban Bukarestben járt, ahol egy tecnikai szolgáltató központot avatott fel.
A The Washington Times adatai szerint Kelet-Európában a csehek keresnek a legjobban, a bérszint tavaly átlagosan 6,5 százalékkal emelkedett, s elérte a 963 dollárnyi összeget. A csehek ennek ellenére 2037-ig nem is álmodhatnak arról, hogy úgy fognak keresni, mint német szomszédaik.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
