Leállhat a jelzálog- és lakáshitelpiac

A kelet-közép-európai hitelezés lassulását prognosztizálja jövő évre az UniCredit régiós vezetője, Federico Ghizzoni, mivel a bankok óvatosabbak lesznek kihelyezéseik kockázati szintjét illetően. Az igazgató a Reuters közép-európai befektetési konferenciáján elmondta, a régiós bankokat a múlt hónap óta sújtó likviditáshiány a jelenlegi negyedévben éles visszaesést hoz majd a hitelezések terén, a helyzet pedig várhatan jövőre kezd enyhülni majd.

Visszaesik a hitelezés

A legfőbb kihívást 2009-re az UniCredit régiós vezére így nem a likviditási helyzetben, hanem a hitelkockázatok lehetséges növekedésének kezelésében látja. A pénzintézeteknek azért is óvatosnak kell lenniük, mivel a reálgazdasági környezet is romlani fog, valamint a bankoknak óvakodniuk kell a teljes bezárkózástól és ezáltal a régiós hitelezés összeroppanásától.

Míg az elmúlt időszakban 20-30 százalékkal bővült a hitelezés, a következő három hónapban ez az arány - országtól függően - 10-20 százalékra mérséklődhet. A visszaesés egy részét az idézheti elő hogy drámaian csökkenhet a deviza alapú hitelezés, amely például a jelzálogok, lakáshitelek és személygépjárműlízingek esetében Magyarországon és Romániában eleddig meghatározó szerepet töltöttek be a magas helyi jegybanki alapkamatok folytán.

Ghizzoni aggodalmát fejezte ki, hogy egy időre ezekben az országokban teljesen leállhat a jelzálog- és lakáshitelpiac, mivel nem igazán van életképes alternatíva. Ezen felül a bankok a továbbiakban nagy valószínűséggel jobban megválogatják, mely gazdaság iszektor szereplőinek fognak hitelt nyújtani, elsősorban a gazdaságok lassulásának várható hatásai miatt. A projektcégek, vagy ingatlanberuházások terén például az eddigi 10 százalékos önrész helyett már 30-40 százaléknyit is elkérhetnek.

Ghizzoni az utóbbi időben terjedő híresztelésekre reagálva határozottan cáfolta, hogy az olasz bank közép- és kelet-európai eszközeit és fiókhálózatát tervezné eladni. A híresztelés hátterében az állt, hogy a spanyol El Economista október elején arról cikkezett, hogy a Banco Santander fontolgatja az Unicredit kelet-európai hálózatának megvásárlását.

Lassuló gazdaság

A kelet-európai gazdaságok eddig nagyjából átvészelték ugyan a globális pénzügyi válságot, ám a folyamatok hatására egyre sérülékenyebbé válnak, ezért a kormányzatoknak mindenképpen szigorítaniuk kell fiskális politikájukon, hogy elkerüljék a túlhevülést - mondta el Christoph Rosenberg, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) régiós képviselője. Az Európai Unió keleti tagállamainak fel kell készülniük gazdaságuk lassulására - tette hozzá. Míg az eddigiek során az országok többsége viszonylag jól teljesített a pénzügyi válságban, egyes államok nem éltek megfelelően a rendelkezésükre álló fiskális politikai eszközökkel, némelyikük egyenesen csak olajat öntött a tűzre.

Az IMF egyébként a változatlanul hagyott Litvánia kivételével az összes keleti EU tagország esetében lefelé módosította 2008-as GDP bővülés várakozásait, a közép-európai régióra 0,2 százalékponttal 4,9 százalékra változtatott. Rosenberg úgy véli, amennyiben az országok a következő hetekben elfogadják költségvetésüket, módjuk nyílik enyhíteni a rájuk nehezedő nyomáson és kedvező feltételeket teremthetnek hosszabb távra is. Ezen felül az államoknak igyekezniük kell rugalmasabbá tenniük munkaerő- és tőkepiacukat, hogy ezzel is elősegítsék az erőforrások versenyképes szektorok felé áramlását.

Hozzátette: véleménye szerint a kormányzatok túlságosan is arra koncentrálnak, hogy az euróövezethez mielőbbi csatlakozás reményében megfeleljenek a maastrichti kritériumoknak, ahelyett, hogy egy hosszabb távú és szélesebb körű átstrukturálás irányába tennének lépéseket. Mint mondta, a csatlakozási láz helyett inkább arra kéne felkészülni, hogy már az eurózóna tagjaiként is versenyképesek és felkészültek legyenek a gazdaságok.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!