Románia a 27 tagú Európai Unió 17. legnagyobb gazdaságává vált, miközben mi egy hellyel hátrébb csúsztunk. A 2004 óta csatlakozott országok közül még kettő tudott előre lépni egy-egy helyet, Lengyelország Ausztriát megelőzve a 9. helyre került, míg Lettország Ciprussal cserélt helyet a 24-25. pozícióban.
A magyar pozícióromláshoz két tényező együttes hatása vezetett: egyrészt jelentős növekedésiütem-különbség mutatkozott Románia előnyére – várhatóan 4 és 8 százalék körül lesz a GDP-bővülés –, másrészt tavaly a forint összességében 6,5 százalékkal gyengült, miközben a lej 3 százalékkal erősödött az euróhoz képest. Mivel a nemzeti valutában számított folyó áras GDP-t aktuális árfolyamon számolják át, az utóbbi tényező is jelentős hatást gyakorolt az eredményre.
A növekedési ütem különbségében szerepet játszik a fejlettségbeli különbség, ami szinte természetszerűen gyorsabb növekedési ütemet biztosít Romániának. Ugyanakkor benne van a magyar gazdaság utóbbi időben tapasztalt alulteljesítése is, aminek a strukturális beragadás és a gyenge fiskális politika a fő oka.
A gazdaság mérete és a fejlettség között természetesen laza a kapcsolat. Az egy főre jutó GDP tekintetében (vásárlóerő-paritáson számolva) Románia még mindig az utolsó előtti az unióban, mindössze Bulgáriát előzi meg – ismeri el cikke végén a román napilap.
Igaz, Magyarország itt is hátracsúszott egy helyet, hiszen 2006-ban Észtország megelőzött minket. Így a kelet-közép-európai régió dobogós helyezését elvesztettük, mert Szlovénia és Csehország is nagyobb egy főre jutó GDP-t mutat fel.