Özv. Kurt Cobainné a lemezcégek ellen

2001.09.07. 08:16
Három multimilliomos popsztár - Don Henley az Eaglesből, Courntney Love és a countryban utazó LeeAnn Rimes - a kaliforniai törvényhozás segítségével próbálja felbontatni lemezszerződését, amely szerintük nem más, mint "szerződéses rabszolgaság". A libertárius mozgalom eddig rejtőzködő prófétái a szabad verseny korlátozását látják a lemezcégek gyakorlatában.
"Nem arról van szó, hogy mennyit kell dolgoznunk. Nem tudunk részt venni a szabad versenyben. (...) Itt alapjában véve szerződéses rabszolgaságról van szó. Ez közérdekű ügy. Emiatt jöttünk el a kaliforniai törvényhozás elé" - vágta ki a rezet Henley, akit az anyja basszusgitárral pofozott, ha nem ment el a rocksztárképző szakkörbe suli után.

Özv. Kurt Cobainné
Inkább az ólombánya

Az állam törvényhozásának egyik bizottsága az úgynevezett Hétéves Szabály kapcsán hallgatta meg az elnyomott rokkereket. Ez a törvény megtiltja, hogy bármely cég hét évnél hosszabb időre magához kösse a szórakoztatóipari munkásokat.

Egy 1987-es, ellentmondásos törvénymódosítás nyomán a zenészek elvesztették védettségüket, így a lemezcégek hét esztendő elteltével beperelhették őket, ha addig nem produkálták a szerződésben megszabott mennyiségű albumot.

Nincs szerencsétlenebb sors a megasztárokénál

A módosítás ellenzői - élükön Love-val és Henleyvel - azt állítják, hogy a kezdő zenészek első lemezszerződésük aláírásakor gyakran kénytelenek belemenni akármilyen lehetetlen feltételbe, miáltal elvesztik alkupozíciójukat, a kiadók pedig hét esztendő leteltével röhögve beperelhetik őket - már ha addig sztár lett belőlük.

Nem hagyják békén Courtneyt

"Hét év alatt nem tudok hét albumot készíteni, mert ők (mármint a lemezcéget) nem hagyják" - mondta a bizottság előtt Kurt Cobain özvegye, Courtney Love. A világ legnagyobb kiadóit tömörítő RIAA (Recording Industry Association of America) képviselői védték a kialakult gyakorlatot. "Ha ez a szerződéses rabszolgaság, hol tudok feliratkozni?" - ironizált Cary Sherman, az RIAA alelnöke.

Sokan buknak, ezért kell a nyerőket megfejni

A kiadók szerint a hangosan protestáló művészek azok, akik a legtöbbet keresik az iparágban. A bizottság előtt elhangzott: a kiadók által szerződtetett előadók 90 százaléka megbukik. Ők nem érnek el semmiféle pénzben kifejezhető sikert, míg a maradék tíz százalékból szupersztár lesz. A vitatott törvénymódosítás csak az utóbbiakat érinti.

A "korrupt üzleti gyakorlattal" vádolt kiadók úgy érvelnek, hogy a sztárok révén keresett összegekből tudják ellensúlyozni a bukottak miatt elszenvedett veszteségeiket. Az érintettek szerint viszont a menők a szerződések rabságában senyvedve kénytelenek lennének egymás után gyártani az albumokat, amire képtelenek, mivel a kiadók nyomására állandóan koncertezniük kell.

A kaliforniai törvényhozás tagjai jelezték, hogy a fentiek miatt a közeljövőben megvizsgálják az inkriminált módosítást.