A románokat már soha nem előzzük vissza

Az előzmények miatt azt gondolhattuk, a forint visszaerősödése talán elegendő lehet egy újabb helycseréhez. Úgy tűnik azonban, hogy az elmúlt két év dinamikus román fejlődése miatt ez mégsem következik be.

A román gazdaság – hasonlóan a térség összes más országához – 6 százalék feletti tempóban bővül, sőt az Eurostat előrejelzése alapján idén közelebb lesz a nyolc százalékhoz, mint a héthez. Eközben a magyar gazdaság a korábbi évek gazdaságpolitikáját kötelezően követő kiigazítás hatására lelassult. A 2006-2008 közötti időszakban a növekedési ütemkülönbség 4 százalékpont körül lehet, ami igen jelentős felzárkózási tempónak mondható.

Ezt a növekedési különbséget nem képes kompenzálni a forint idei erősödése, már csak azért sem, mert a lej szintén erősödik. Így aztán a gazdaság méretét talán legjobban kifejező mutató, az euróban számolt folyó áras GDP tekintetében látványos leszakadást tapasztalhatunk.

Bár a folyamat mögött láthatunk gazdaságpolitikai sajátosságokat, az többé-kevésbé természetesnek mondható. A nálunk jóval nagyobb lélekszámú, ám fejletlenebb román gazdaság gyorsabb felzárkózása hosszabb távon elkerülhetetlen folyamat. Úgy tűnik, hogy ebben a folyamatban azt a lélektani határt, hogy a román gazdaság által előállított hozzáadott érték meghaladja a miénket, már elérte, és nem is fog megfordulni, hacsak valami földindulásszerű változás nem következik be.

Ez azonban nem sokat mond el a fejlettségbeli, életszínvonalbeli különbségekről, amelyek még mindig jelentősek. Az egy főre jutó folyó áras GDP-ben még mindig jelentős a magyar előny. Igaz, a felzárkózás itt is tetten érhető. Míg 1999-ben a a román adat mindössze a harmada volt a magyarnak, 2008-ra az előrejelzések szerint 60 százalékon áll délkeleti szomszédunk.

Ez az utolérési tempó az életszínvonal-konvergencia szempontjából túlzó. A fejletlenebb országok valutáinak alulértékeltségét kiszűrve, vásárlóerő-paritásos alapon számolva kiderül: az elmúlt 10 évben az egy főre jutó román GDP 10 százalékponttal közelítette a magyar szintet. Igaz, a 10 évből az első öt a helyben járás időszaka volt, így a tényleges felzárkózási tempó akár az utolsó öt évre is vetíthető.