Szlovákia jutott a legmesszebb a régióban

A nemrég hivatalba lépett új szlovák kormány részben visszacsinálja a korábban bevezetett reformokat: szeptembertől megszűnik a 20 koronás (145 forint) vizitdíj és a napi 50 koronás (360 forint) kórházi ágyhasználati díj, emellett leáll a kórházak részvénytársasággá alakítása, illetve privatizálása.

A reform néhány további eleme, így a gyógyfürdők fizetőssé tétele és a mentőszállítás kilométerenként 2 koronás díja megmarad. Az egészségbiztosítók közül kettő állami, öt pedig magánkézben van; a piac mintegy 60 százalékát az állami Vseobecná Zdravotná Poistovna birtokolja, de fokozatosan veszít pozícióiból, mivel a magánbiztosítók többletszolgáltatásaikkal sorra elcsábítják a klienseket.

A biztosítók működési költségeit a bevételek 4 százalékában tervezi limitálni a kormány.

Csehországban a most távozó szociáldemokrata Paroubek-kormányt elkényelmesítette a jól működő gazdaság, a reformok helyett a szociális juttatások növelését választották, a nagy ellátórendszerek átalakítását elodázták.

A patthelyzettel végződő júniusi parlamenti választások után kormányalakítással megbízott Mirek Topolánek nem rendelkezik kellő parlamenti támogatottsággal ahhoz, hogy az elöregedő társadalomra figyelve átfogó reformokat hajtson végre.

Lengyelországban sem sok történt eddig. Zbigniew Religa egészségügyi miniszter a napokban kifejtette: változatlanul számolnak a költségvetés támogatásával, az állami biztosítási rendszeren csak annyit változtatnak, hogy a többletszolgáltatásokért kiegészítő biztosítást lehet kötni (ebben a kérdésben van esély politikai kompromisszumra).

Ennek feltételeit két év alatt kell megteremteni, eközben a Nemzeti Egészségügyi Alap 2-3 országos hatáskörű biztosítóvá alakul át.