Barbara, Borbála
-6 °C
3 °C

Zöld út az egységes európai szabadalomnak

2003.03.05. 09:25
Történelmi jelentőségű döntést hoztak az Európai Unió tagországainak illetékes miniszterei: végre sikerült elfogadni az egységes európai szabadalmi törvényt. A három évtizedes vitát lezáró közösségi rendszabálytól a költségek és a bürokrácia csökkenését remélik.
A döntés az EU teljes területén érvényes szabadalomlevél intézményének létrehozásával közelebb vitte az uniót a lisszaboni csúcstalálkozón megfogalmazott célhoz: 2010-ig a világ legversenyképesebb piacává válni. A szabadalmi rendszabály kidolgozását az 1999-es csúcstalálkozó az egyik legfontosabb teendőként határozta meg.

Az új egyezmény szerint 2010-től Luxembourgban központi szabadalmi hivatal működik majd. Addig az EU szabadalomleveleit a két-három éven belül működésbe lépő nemzeti bíróságok állítják majd ki.

Felére csökkenő költség

Az Európai Bizottság becslése szerint az egységes szabadalomlevél, amely az unió mind a 25 tagországában érvényes lesz, jelentősen csökkenti majd a dokumentum kibocsátásának költségeit. A cégeknek jelenleg 50 ezer eurót kell fizetniük egy csupán nyolc tagországban érvényes szabadalomlevélért, ötször többet, mint Japánban vagy az Egyesült Államokban. Az unió teljes területén érvényes szabadalomlevél csak 25 ezer euróba kerül majd.

Némileg rontja a hurráhangulatot, hogy most, amikor a döntés végre megszületett, s a tagországok annak mielőbbi alkalmazását sürgetnék, várniuk kell mindaddig, amíg a nemzeti parlamentek is áldásukat adják az új szabályozásra. Hans-Jörg Geiger német szállításügyi miniszterhelyettes szerint igencsak gyors lenne az eljárás, amennyiben 2005-re megszületne az első, általános érvényű szabadalomlevél.

Szabadalomlevél 21 nyelven

A szabadalmi bíróság központi elhelyezéséhez hasonlóan a versenyminisztereknek sikerült kompromisszumos megoldást találniuk a szabadalomleveleknek a kibővített unió mind a 21 nyelvére való lefordításának igen érzékeny ügyében is. A szabadalomleveleknek ilyen sok nyelvre való lefordítása a költségek növekedésével és az eljárás bürokratizálódásával kapcsolatos aggodalmakat táplált, rontva egyben az európai versenyképesség világgazdasági esélyeit.

Ezzel szemben a végül elfogadott megállapodás arra kötelezi a cégeket, hogy kezdetben csupán az eredeti szabadalomkérelmet nyújtsák be, német, francia és angol nyelven - a találmány részletes leírásának e három nyelvre való lefordításához átmeneti időszakot engedélyeznek. Az eredeti jogcímet a későbbiekben természetesen az unió mind a 21 nyelvére le kell fordíttatni, ám a cégeknek ehhez két esztendő áll rendelkezésükre.

Fennmarad a müncheni hivatal is

Az európai cégeknek nem kell kötelező módon az új szabadalomeljárást követniük, amennyiben úgy ítélik meg, hogy előnyösebb számukra a régi, csupán nyolc tagországban érvényes változat.

A dokumentumba egy módosító cikkely is bekerült, amelynek értelmében öt év letelte után felülvizsgálják és kiértékelik az új szabadalomeljárás költségességét és gyakorlatiasságát.

Az egységes szabadalomeljárást szentesítő egyezmény ellen az Európai Unió szabadalomkérelmeinek 42 százalékát jegyző Németország lépett fel a legkeményebben, a szabályozás központosító jellege miatt. A németeknek természetesen az sem tetszett, hogy a változás után csökkenhet az 1972 óta működő, müncheni központú Európai Szabadalmi Hivatal jelentősége. A végül megszületett döntés állítólag mindekinek megfelelő, sikerült kompromisszumos megoldást találni, amelynek értelmében a müncheni hivatalnak továbbra is fontos szerepe lesz a szabadalmi eljárásban.