Gyöngyi
9 °C
9 °C

Egyszerűen elvész az éves szabadságok egynegyede

2007.06.28. 07:59
Magyarországon európai összehasonlításban nincs különösebben sok fizetett pihenőnap - ez derül ki a Mercer Human Resources Consulting felméréséből. Az adatsor a világ 49 országára terjed ki, és a munkáltató által kötelezően biztosított éves alapszabadság mellett a "piros betűs" ünnepnapok számát is figyelembe veszi.

Hazánkban egy 31-33 év közötti munkavállaló a tíz piros betűs ünnepet beszámítva 33 napig maradhat távol a munkahelyétől. Miközben Európa keleti és nyugati részében egyaránt nagyon szóródik a törvényes szabadság ideje, a Közel-Keleten általános a hosszú - 40 nap körüli - érték, az amerikaiak és a távol-keletiek viszont rövidebb pihenésre számíthatnak.

Itthon minden munkavállalónak évi húsz nap alapszabadság jár, s ez az életkor előrehaladtával folyamatosan emelkedik. Maximumát - harminc napot - a negyvenötödik életév betöltésekor éri el. Ezenkívül pótszabadság is megilleti a dolgozókat, például a fiatalkorúakat, a vakokat, illetve a gyermeket nevelőket. A pótpihenőnapok száma 2-7 nap közötti egy évben, vagyis az alap- és a pótszabadság együtt akár 37 nap is lehet, tehát például egy többgyermekes családapa egy évben egy teljes hónapot plusz egy hetet tölthet távol a munkahelyéről. Feltéve, ha erről meg tud egyezni a munkaadójával.

Pénzzel megváltani és halmozni nem lehet

A hazai szabályozók alapján ugyanis a rendes szabadság mindössze egynegyedével rendelkezik a dolgozó (15 nappal korábban jeleznie kell az igénybevétel szándékát), a többi pihenőidő kiadásáról a foglalkoztató dönt. Ez azt jelenti, hogy például a 25. életév betöltéséig öt, 28 és 37 éves kor között hat, 37 és 45 év között hét, 45 éves kor után nyolc szabadnapról rendelkezhet csak a dolgozó.

Az év elején egyébként nagy vihart kavart a szabadság kiadására vonatkozó törvény módosítása, amely április elsején lépett életbe. E szerint szabadságot pénzzel megváltani vagy halmozni nem lehet, sőt a következő évre átvinni is csak kivételesen fontos gazdasági érdek, illetve a cég működési körét közvetlenül és súlyosan érintő ok miatt lehet.

Az idén a korábbi rendelkezés értelmében június 30-ig kellett volna kiadni a tavalyról bent ragadt szabadságokat, a törvényalkotó azonban "kegyes" volt a hazai munkaadókhoz, és átmeneti szabályként lehetővé tette, hogy szeptember végéig lehessen kiadni a 2006-os pihenőnapokat.

Enyhüljön a stressz

A hazai szakszervezetek szerint az éves szabadságok egynegyede elvész, azt "elfelejtik" kiadni a cégek. A kiadást a munkaügyi felügyelők ellenőrzik, s bizony sok renitens vállalkozásra bukkantak tavaly is. Csak a pihenőidőre vonatkozó szabályok megsértése miatt 662 céget büntettek meg. A szabálysértés közel ötezer dolgozót érintett.

Tény, hogy a szabadság, különösen a nyári pihenés biztosításával a munkahelyi stressz hatásai jelentős mértékben enyhíthetők. A Munkahelyi Egészségfejlesztés Európai Hálózatának (ENWHP) statisztikái szerint a stressz csökkentésével az egészségproblémák miatti, két hetet meghaladó táppénzes hiányzások több mint egynegyede elkerülhető lenne, a munkával kapcsolatos egészségkárosodások minimalizálásával pedig Magyarországon évi 400-500 milliárd forintot lehetne megtakarítani.

Eltérő a piros betűs kör

A szabadságadatok nemzetközi összehasonlítását nehezíti, hogy sok országban tartományonként eltérő a "piros betűs" ünnepnapok köre. Az azonban így is látszik, hogy az egyes európai országok szabadságolási előírásai között óriási - esetenként 10 vagy akár 15 napos - eltérések tapasztalhatók, s ez megnehezíti a kontinensen tevékenykedő multinacionális vállalatok személyzeti politikájának tervezését.

A legnagyobb gondot nem a fizetett alapszabadság mértéke jelenti, hanem az állami és vallási ünnepek, illetve a gyermekek vagy különböző családi események (házasság, hozzátartozó halála stb.) után járó plusznapok dzsungele. Talán csak az mondható általános jelenségnek, hogy a dolgozók sokszor nem tudják kivenni a nekik járó szabadság teljes idejét, illetve az, hogy a munkaadók személyzeti politikájában, a fontos szakemberek megnyerésében egyre nagyobb súlyt kapnak a vonzó szabadságolási szabályok.