Miklós
-7 °C
2 °C

Szerbia lehet az európai adóparadicsom

2004.05.27. 09:25
Európában a legalacsonyabb szintre tervezi levinni a társasági adót a belgrádi kormány, Szlovákia pedig visszautasította az adóharmonizációt sürgető német-francia tervet.
A szerb kormány azt tervezi, hogy Európában a legalacsonyabbra viszi le a társasági adót - jelentette be Mladjan Dinkic pénzügyminiszter -, amely a jelenlegi 14-ről 10 százalékra csökkenne. A lépés nem titkolt célja a külföldi közvetlen tőkebefektetések (FDI) ösztönzése, és ezen keresztül a gazdaság növekedési ütemének gyorsítása, a munkanélküliség leszorítása, valamint hogy a vállalatok hagyjanak fel az adófizetés alóli kibújással, így növekedjen az állami adóbevétel.

Éles verseny

A szerb kormány az idén a bruttó hazai termék (GDP) 6 százalékos bővülésére számít, a munkanélküliség azonban 34 százalékos, mert a külföldi befektetőket elsősorban a privatizáció vonzza. Ezt az egészségtelen állapotot az adócsökkentés azzal tudná jelentősen megváltoztatni, hogy ösztönözné a munkahelyeket teremtő zöldmezős beruházásokat is.

Az unióhoz most csatlakozott kelet-közép-európai országok közül mindegyik radikálisan csökkentette az adókat, hogy elkerülje az eurózónában végbement gazdasági stagnálást, és ugyanezt az utat választották az EU-ba való felvételüket remélő balkáni államok is. Az adóversenyben jelenleg a balti államok állnak az élen, de az adórendszer egyszerűsítésében Szlovákia mindenkit állva hagyva előzött, amikor január elsejétől 19 százalékon egységesítette a személyi, a társasági és az általános forgalmi adót.

A jóval magasabb kulcsokat alkalmazó Németország és Franciaország emiatt elkezdte szorgalmazni az uniós adóharmonizációt, mivel attól tartanak, hogy a két legnagyobb gazdaságból az adókülönbségből származó előnyök miatt tömegesen viszik át termelésüket a vállalatok Szlovákiába. Ivan Miklos szlovák pénzügyminiszter a német Handelsblatt gazdasági napilapnak úgy nyilatkozott, hogy az adóharmonizáció elfogadhatatlan, mert magasabb adókat jelentene, ami nem viszi előre Európát. Adóügyekben egyébként a tagállamok egyhangú támogatására van szükség, másrészt pedig nemzeti döntést igényelnek, és amint a belső piacért felelős brüsszeli biztos, Frits Bolkestein már többször jelezte, ez a kompetencia a jövőben is megmarad.