Kongói lázadók a nyersanyagpiacon

Emberjogi szervezetek szerint mérhetetlen szenvedést okoz Kongóban egy Tantaloszról elnevezett fém, a tantál. Az ugandai és ruandai kormány által támogatott kongói lázadók ugyanis rátették kezüket az ország tantálkészletét rejtő bányákra, melyeket a polgárháború miatt eredeti tulajdonosaik kénytelenek voltak elhagyni. A lakosságot elűzik azokról a vidékekről, ahol a föld tantálércet rejt, vagy lemészárolják őket, ha nem hajlandók távozni. A természetvédők felháborodására a természetvédelmi területen is kitermelik az értékes fémet tartalmazó ércet, veszélybe sodorva a gorillapopulációkat.

Csúzlira cserélik az ércet

A lázadók részben a fémérc kitermeléséből és értékesítéséből származó nyereségből finanszírozzák a polgárháború költségeit. A bányákban a munkára kényszerített parasztok mellett rengeteg fogoly dolgozik, sőt, becslések szerint egyes körzetekben a gyerekek 30 százaléka otthagyta az iskolát, hogy a néhány dollárt keressen.

"Közvetlen kapcsolat van az emberi jogok megsértése és a Kongói Demokratikus Köztársaság Ruanda és Uganda által megszállt területei természeti kincseinek kizsákmányolása között" - idézte a TheStandard.com újságírója a Human Right Watch afrikai osztályának jelentését.

Nyolcszorosára drágult a nyersanyag

Mivel szinte követhetetlen a tantál vándorútja a termelőktől a finomítókon keresztül a fő felhasználókig, az ENSZ májusi jelentésének készítő azt javasolják, tiltsák meg a fém kivitelét Burundinak, Ruandának és Ugandának, vagyis azoknak az országoknak, amelyek segédkezet nyújtanak az "üzletben" a kongói lázadóknak. Az érintett országok megalapozatlannak tartják a jelentést. A számok azonban mást mutatnak. Uganda például az 1997-ben kitört konfliktus előtt évente 2,5 tonna tantálércet exportált, 1999-ben azonban csaknem 90 tonna volt a kivitele.

Bár a tantált a repülőgép-, gyógyszer, autó- és vegyiparban is használják, a fő felvevő az elektronikai ipar. Tavaly a 6,6 millió tonna tantál 60 százalékát a mobiltelefonokat, személyi számítógépeket, játékkonzolokat és kamerákat gyártó elektronikai vállalatok használták fel. A legnagyobb felvevőpiac az Egyesült Államok, mely a globális kereslet 40 százalékát adja.

Tavaly a hatalmas kereslet hatására a finomított tantálpor világpiaci ára a fontonkénti 50 dollárról 400 dollárig emelkedett, de a kereslet visszaesése ellenére idén is több mint 100 dollárt adnak érte. Becslések szerint tavaly a lázadó csoportoknak havonta 20 millió dollárt hozott a fém feketekereskedelme.

A high-tech cégek mossák kezeiket

Az ENSZ-jelentés nyíltan nem marasztalta el sem a felhasználókat, sem a fém kereskedelmével és finomításával foglalkozó vállalatokat. Az utóbbiak azzal védekeznek, hogy lehetetlen megállapítani az általuk vásárolt fémérc eredetét, az ENSZ szerint azonban egyedül Ruandán keresztül több mint 20 nemzetközi cég áll üzleti kapcsolatban a kongói feketekereskedelemmel.

A hírnevükre kényesen ügyelő vezető technológiai cégek, köztük az Ericsson, a Motorola, az Intel, a Compaq és a Hewlett-Packard mostanában kezdik elismerni, hogy termékeik a kongói lázadóktól származó nyersanyagot tartalmazhatnak, de a dolog elítélésén túl nem sokat tudnak tenni.

"Először áprilisban hallottunk a dologról, és azonnal megkérdeztük szállítóinkat, felhasználnak-e Kongóból származó tantált. Csak ennyit tudunk tenni, ha azt mondják, hogy nem, hiszünk nekik" - nyilatkozta a TheStandardnak a Nokia környezetvédelmi ügyekben illetékes szóvivője.