Árpád
-1 °C
9 °C

Kamu volt az adócsökkentés - de az emelés is

2006.02.13. 15:58
Az uniós tagállamok közül Svédországban voltak a legnagyobbak, a balti államokban a legkisebbek az adóbevételek. Hazánk a tizenegyedik legnagyobb adóztató, az új EU-tagok közül csak Szlovéniában mohóbb az állam. A GDP-arányos adóterheink 1995 óta alig csökkentek, 2002 óta nem változtak - derül ki az Eurostat hétfőn közzétett összeállításából.
Nem igaz, hogy ebben a kormányzati ciklusban csökkentek volna az adóterhek - ahogyan ez a kormány állítja -, mint ahogyan az sem, hogy folyamatosan emelkedtek volna, amiről az ellenzék beszél. Az Eurostat, az Európai Unió statisztikai hivatal hétfőn tette közzé legfrissebb - de így is csak 2004-es adatokat tartalmazó - összeállítását, amely szerint GDP-arányos adóterheink 1995 óta alig csökkentek, míg 2002 óta lényegében nem változtak. Ezzel a 25 tagú Európai Unióban Magyarország a 11. legnagyobb adóztató, az új EU-tagok közül csak Szlovéniában nagyobbak az állam adóbevételei.

A helyzet '97-ben volt a legjobb

Az Eurostat tíz évre visszamenőleg elkészített összeállításából kiderül, hogy az állam GDP-arányos adóbevételei 1997-ben voltak a mélyponton. Akkor a bruttó hazai termék 39 százalékot vonta el a költségvetés; az azt megelőző két évben 41,7 és 40,6 százalék volt ez az arány.

A mutató ekkortól 2001-ig folyamatosan emelkedett, és 2001-ben ismét elérte a 40 százalékot. Ezt követően - a választási évre jellemző adócsökkentéseknek köszönhetően - 2002-re 39,1 százalékra csökkent, és ugyanezen a szinten maradt 2003-ban is, majd 2004-ben minimálisan, egy tized százalékponttal 39,2 százalékra emelkedett.

Mohó magyar költségvetés

Az európai uniós országok listájában ezzel a magyar állam a 25 ország közül a 11. legnagyobb adószedő. Előttünk egyetlen új EU-tagállam, a 39,9 százalékos - és adóbevételeit 2000 óta folyamatosan növelő - Szlovénia áll. A többi új tagállam mindegyik több pénzt hagy a gazdaságban, mint a magyar.

Csehországban 36,6 százalékos volt az adóbevételek aránya - az 1998-as 34 százalékról kezdődő, szintén folyamatos emelkedés után -, Lengyelországban 34,3 százalék, ráadásul Varsó 2002 óta több mint 1 százalékponttal csökkentette is a GDP-arányos adóterheket. Szlovákia az 1998-as 37,1 százalékról 30,6 százalékra faragta le az ilyen elvonás arányát. A balti államok közül Észtországban 32,7, Litvániában 29,1, Lettországban 28,7 százalék ez a mutató - utóbbi kettő a két legkisebb adóztató ország az EU-ban.

Az új uniós államok közül a két szigetország is kevesebb adót vet ki, mint hazánk. Cipruson 33,7 százalék az adóbevételek aránya - bár ez tíz éve folyamatosan nő, akkor még csak 26,4 százalék volt -, Máltán 36,7 százalék, szintén egy dinamikus, 1999 óta tartó növekedés után.

Hat régi tagállam is mögöttünk

A régi EU-tagok közül a magyarországinál kisebb az adóbevételek aránya Görögországban, Spanyolországban, Írországban, Hollandiában, Portugáliában és Nagy-Britanniában; az íreknél például alig haladja meg a 30 százalékot. A németországi 40 százalék sem sokkal magasabb a mi mutatónknál.

Az adóztatás lista élén Svédország áll, ahol az állam a GDP 51,2 százalékát vonja el az állam, bár ez a mutató 2000-ben még 54,7 százalék volt. A második Dánia 49,9, a harmadik Belgium 47,4 százalékkal; a belga adóterhelés tíz éve alig változik, a dán az ezredfordulón még ötven százalék fölött volt.