Egyre többet dolgoznak a nők

A globalizáció és a kereskedelem liberalizációja, s az ebből fakadó változások az alkalmazási feltételekben óriási hatást gyakorolnak a nőkre. Mind nagyobb számban vállalnak munkát szerte a világban, ugyanakkor munkavállalással összefüggő helyzetük csak lassan javul - állapítja meg az UNCTAD jelentése, amelyet a nemzetközi szervezet e héten Sao Paulóban zajló értekezletére készítettek.

Kevesebbet kapnak

Nem változik vagy csak nagyon lassan a "hagyomány": a férfiak ugyanazért a munkáért többet kapnak, mint a nők. Az utóbbiak bérezése átlagosan kétharmada csak a férfiakénak. E tekintetben is nagyok a szóródások: például a sikeres exportorientált országokban - amilyen például Hongkong, Szingapúr, Malajzia vagy Dél-Korea - a nő dolgozók 58-65 százalékát kapják annak, amit hímnemű társaik.

Ugyanakkor például Srí Lankán a termelői szférában a bérkülönbség akár 86 százalékos is lehet. Van ugyanakkor olyan ország, ahol jelentősen javult az utóbbi években a helyzet: Dél-Afrikában például húsz év alatt 74 százalékról 55 százalékra mérséklődött a különbség.

Diszkrimináció

Persze nem csak a fizetségben tetten érhető diszkrimináció jellemzi a női munkavállalást. A szolgáltatói szektor például kifejezetten erőteljes hatást gyakorol a nők foglalkoztatására. Ez elsősorban az online, exportorientált adatfeldolgozás terén igaz.

Indiában például a szoftveripar professzionális munkahelyeinek mintegy harminc százalékát nők töltik be - ahogy az kiderül egy a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) által készített tanulmányból. De nem csak a magasabban kvalifikált területeken érvényesülnek a nők; sokan például online kézműves termékek árusításából, mobiltelefon-használat bérbeadásából s call-centerekben vállalt munkából élnek.

Az is megállapítható: elsősorban a szegényebb országokban, térségekben élő nők vannak a leghátrányosabb alkupozícióban a munkavállaláskor. Az 550 milliósra becsült táború dolgozó szegények hatvan százaléka nőkből áll.