Mintabefektetésből milliárdos bukás

Saját bevallásuk szerint is többmilliárd dollárt veszítettek a meghatározó technológiai cégek, miután a 15 hónap alatt 57 százalékkal zsugorodó Nasdaq-kal párhuzamosan azoknak a vállalatoknak a piaci értéke is töredékére zuhant, amelyekbe óriási lelkesedéssel szálltak be ezek az óriások. A '90-es évek végi internet-láz idején évente nem ritkán száz százalékos hozamot eredményeztek ezek a befektetések.

Mínuszba fordult az egyenleg

A világ vezető chipgyártója, az Intel 1998 óta például több mint 3,3 milliárd dollárt fektetett az épp csak induló vállalatokba. A siker nem is maradt el: 2000 második üzleti negyedévére 2,1 milliárd dollárral nőtt a befektetések értéke, ami mintegy negyedét adta a vállalat akkori profitjának. Sőt, az extraprofit nélkül a cég nyeresége nem is növekedett volna. Mára viszont az Intel technológiai portfoliója jóval kevesebbet ér: a részvényárak tavalyi maximumához képest 7 milliárd dollárral csökkent azok értéke. Hasonló a helyzet a többi óriáscég esetén is: egy év alatt a Dell kockázati-tőke társaságokba ölt pénzének értéke egymilliárddal fogyatkozott, míg a Microsoft-é 3 milliárddal.

A csúcson szálltak be

A kritikusok szerint ezek a technológiai vállalatok ott követték el a legnagyobb hibát, hogy akkor szálltak be az internetes cégekbe, amikor a részvényárak már a csúcson jártak. Nem volt hiány azonban magyarázatokból: a leggyakrabban hangoztatott érv az volt, hogy elsősorban nem a pénzügyi megtérülés, hanem a stratégiai és piacszerzési célok az irányadók.

A Microsoft, az Intel, és a Dell egyik legnagyobb baklövésének az számított, amikor pénzt öltek különféle weboldalakba. Ezeken az oldalakon főleg olyan termékeket reklámoztak, amelyek használata a legújabb fejlesztésű PC-k és programok megvásárlását igényelte. Ez az ötlet sem járt azonban sikerrel.

Egy százalékkal 325 milliót nyerhettek volna

A technológiai óriások mentségére legyen mondva, a több száz cégben szerzett részesedéseik egy részétől sikerült megszabadulniuk. A portfoliókban maradt cégek értéke viszont azóta sem alakul minden esetben a tulajdonosok elképzelése szerint. A Microsoft érdekeltségébe tartozó cégek közül tavaly tizenegynek volt nyilvános részvény-kibocsátása. E cégek közül mindössze 3 ér többet jelenleg, mint kibocsátáskor; az értékvesztés 156 millió dollár. A többi cégével viszont ügyesebben gazdálkodott a Microsoft: az elmúlt hat hónapban 833 millió dollár bevételhez jutott azzal, hogy túladott rajtuk.

Természetesen a Microsoft is óriásit kaszált volna, ha tavaly tavasszal megszabadul technológiai befektetéseitől. Például: mindössze 1 százalékát vette meg az Akamai Technologies-nek 1999 szeptemberében, a nyilvános részvénykibocsátás előtt egy hónappal. A 26 dolláros kibocsátás után a részvények ára 345,5 dollárra kúszott fel, majd mára kemény küzdelem után 10 dollár körül landolt. A tavalyi kiszállás az Akamai esetében 325 millió dollárt eredményezett volna. Ilyen magas részvényárfolyamok több Microsoft-befektetés esetén azért tűnnek megismételhetetlennek, mert néhány vállalat valószínűleg soha nem fog ennyit érni, hiszen csődvédelem alatt áll.

Intelligens Befektetési Megoldások

A Dell, a Microsoft és az Intel helyett elégedetten dörzsölhetik markukat az IBM befektetési stratégái. Az IBM-es cégfelvásárlási guruk szerint nem szabad azonnal fejest ugrani új, feltörekvő cégekbe. Az együttműködést, befektetést náluk legalább fél éves előzetes vizsgálat előzi meg. Ennek eredményeként az IBM befektetési portfoliója március végén 26,3 milliárd dollárt ért, ami alig kevesebb a 12 hónappal azelőtti 26,7 milliárdnál. Az Intelnél ez 10,8-ról három és fél milliárdra csökkent, a Microsoftnál pedig 20,5-ről hat hónap elteltével 17,5-re.