Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
Olyan sötét képet festett az orosz költségvetés várható alakulásáról a 2008-2010 közötti időszakra tervezett fő számok ismertetésekor Alekszej Kudrin pénzügyminiszter, mintha nem is a világ második legnagyobb energiaexportőréről volna szó, amely az utóbbi években szinte azt se tudta, hova tegye a bevételeket. Oroszország kockázatos időszakba lép be az olaj- és gázbevételek csökkenése miatt - jelentette ki Kudrin egy kormányzati illetékesekkel tartott értekezleten -, nyilvánvaló, hogy a büdzsé mostani többlete nem tartható fenn.
A 2006. évi 7,1 százalékos GDP-arányos deficit 2010-re 0,1 százalékra csökken - idézte a pénzügyminisztert a Bloomberg. Az orosz gazdasági minisztérium előrejelzése szerint a GDP növekedése az idén 6,2 százalékra lassul a tavalyi 6,8-ről, mindenekelőtt az olajárak esése miatt; Kudrin szerint az Ural minőségű olaj hordónkénti átlagára 55 dollár lesz a tavalyi 61 után, 2010-ben pedig csak 50 dollárra rúg majd.
A kormány és az elnök látja ezeket a kockázatokat - jelentette ki Kudrin, indokolva, miért készül hosszabb időre szóló költségvetés. A hároméves terv mellett az is újdonság, hogy a kormányzat - Vlagyimir Putyin államfő múlt héten jelzett támogatásával - megszabná: az olaj- és gázbevételekből legfeljebb a GDP 4 százalékának megfelelő summát folyathatnának be a kasszába, szemben az elmúlt években megszokott 5 százalék körüli aránnyal (tavaly a GDP 11,7 százalékát érték el az olaj- és gázbevételek).
A pénzügyminiszter eredetileg 3,6 százalékot ajánlott - írta a The Moscow Times -, miután a 2008 márciusában alkotmányos okokból távozó Putyin utódjelöltjei egyaránt jelentős kiadási elképzelésekről számoltak be. (Dmitrij Medvegyev miniszterelnök-helyettes szerint például már az idén mintegy 10 milliárd dollárnak megfelelő összeget kellene költeni az életkörülményeket javító "nemzeti projektekre"; riválisa, az ugyanilyen posztot betöltő Szergej Ivanov pedig nemrég kijelentette, hogy évi 58 milliárd dollárt kell fordítani az úthálózatra.)
Az energiabevételek java részét elkülönítve kezelnék, de a már meglevő, február végén 103,6 milliárd dolláros stabilizációs alapot ketté akarják bontani. A mai tervek szerint 2008 februárjától külön működne a "jövő nemzedékek alapja" - ezt egy külön ügynökség kezelné és fejlesztéseket finanszíroznának belőle -, illetve a "tartalékalap". Ez utóbbi Kudrin tervei szerint a 2007. évi GDP 10 százalékát kitevő összeggel indulna, és a lehető legstabilabb likvid eszközökbe fektetnék.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
