Csak a miénk a tokaji?

2007.03.27. 08:05
Kizárólag a Tokaji borvidékről származó nedűk palackjain lehet feltüntetni a tokaji nevet április 1-jétől az Európai Unióban. Ezt az Európai Bizottság 2004. augusztusi rendelete írja elő (1429/2004/EK). Ez év március 31-én jár le ugyanis az az átmeneti időszak, amelyet az Európai Közösség (EK) és Magyarország között kötött 1993-as bormegállapodás rögzít a nem magyar eredetű tokaji borok forgalomból való kivonására. A 2004-es bizottsági rendelet tehát voltaképpen az 1993-as kétoldalú megállapodást ültette át a közösség belső jogába.

Európában Magyarországon kívül Olaszországban (tocai friuliano), Franciaországban (tokay pinot gris), illetve Szlovákiában dobtak piacra korábban tokaji elnevezéssel borokat. A francia nedűkről már lekerültek a tokay feliratok, míg a szlovák borokat az unió az egységes tokaji földrajzi borrégió részének tekinti. Az 1993-as EK-magyar bormegállapodás értelmében a 2004-es bizottsági rendelet a 2007. március 31-ig tartó átmeneti időszak utánra a magyar Tokaj földrajzi elnevezés védelme céljából egyértelműen megtiltotta a tocai kifejezés használatát az olasz tocai friuliano bor kapcsán.

Olaszország azonban továbbra sem akarja elfogadni, hogy a Friuli Venezia Giulia tartományban készített borokat ne lehessen tocainak nevezni. Az Európai Bíróság 2005. május 12-én meghozott ítéletében egyszer már elutasította az olasz kérelmet, azonban még mindig öt olasz beadvány várja tárgyalását Luxembourgban: kettő az Európai Bíróság, három az Elsőfokú Európai Bíróság tárgyalóasztalán hever - írja a BruxInfo.

Olasz beadványok

Az egyik olasz beadványt a római kormány nyújtotta be. Ebben azt kérik az elsőfokú bíróságtól, hogy semmisítse meg az EK-magyar bormegállapodásból eredő tilalmat a közösségi jogba átültető európai bizottsági rendeletet. Róma azzal érvel, hogy a magyar EU-csatlakozási szerződés nem említi a megállapodásban lefektetett tilalmat. Továbbá azt is hangsúlyozza az olasz kormány, hogy a nemzetközi szerződések értelmezéséről és jogáról szóló bécsi egyezmény alapján a magyar csatlakozási szerződés 2004. május 1-jei hatálybalépésével minden olyan, Magyarország és az EK között megkötött egyezmény valamennyi azon rendelkezése hatályát veszti, amely a csatlakozási szerződésben kifejezetten nem szerepel. Róma szerint így az EK-magyar bormegállapodás tocai kifejezést tiltó passzusa a csatlakozási szerződésbe való átültetés hiánya miatt hatályát vesztette. Emellett a tilalmat a közösségi jogba áthelyező európai bizottsági rendelettel kapcsolatban azt állítja az olasz kormány: a brüsszeli testületnek nem terjedt ki a hatásköre arra, hogy megtiltsa az olasz bor nevének kereskedelmi forgalomban történő használatát.

A római kormány mellett olasz bortemelők, illetve Friuli Venezia Giulia tartomány is külön-külön az Európai Elsőfokú Bírósághoz fordult még 2004 októberében, s a tocai név használatára vonatkozó tilalmat tartalmazó bizottsági rendelet kérdéses passzusának a megsemmisítését kérték. Ez év januárjában pedig egy Lazio tartománybeli bíróság két, bortermelők által kezdeményezett üggyel kapcsolatban is előzetes döntéshozatali eljárást kezdeményzett az Európai Bíróságon a tocai név használatára vonatkozó tilalommal kapcsolatban.

Szlovák képességek

Magyarország Szlovákiával már korábban megállapodást kötött. Az egyezség lényege, hogy a szomszédos állam 565 hektáron (az itteni borvidék egytizedének megfelelő területen) állíthat elő tokajit, ha tejes mértékben átveszi a magyar szabályozást. Horváth Csaba, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának főtitkára elmondta: a megállapodás végrehajtása ma akadozik, mert a tapasztalatok szerint Szlovákia - például az ültetvények lehatárolásában vagy az egyes termékkategóriákban - nem tartja be teljes mértékben a magyar előírásokat. A főtitkár - magánvéleményét hangsúlyozva - hozzátette: a szomszédos államban eleve kevés olyan ültetvény van, amely a tradicionális magyar tokaji borminőség előállítására alkalmas lehet.

A Világkereskedelmi Szervezet (WTO) egyelőre nem nyújt konkrét védelmet a magyar tokajinak az Európai Unión kívüli államokban - tudtuk meg Major István genfi magyar WTO-nagykövettől. Magyarország ma közvetlenül úgy érhetne el eredményt, ha a vitás esetekben a tokaji néven bort előállító országoknál maga kezdeményezné, hogy saját jogalkotási rendszerükben ismerjék el a kizárólagos névhasználati jogot a számunkra. Ez azonban költséges és időigényes eljárás lenne.

Névhasználati regiszter

A WTO-n belül egyeztetés alatt áll ugyanakkor az az elképzelés, amely szerint sokoldalú névhasználati regisztert kellene létrehozni a borok földrajzi eredetvédelme érdekében - közölte Major István. A koncepció lényege az lenne, hogy a védett megnevezéseket fel lehetne jegyeztetni a rendszerbe, amely jogi lehetőségeket is tartalmazna az illegális névhasználat elleni fellépéshez. Az EU ragaszkodik e regiszter kialakításához, de az USA, Ausztrália, Új-Zéland és Kanada határozottan ellenzi azt.

Ausztráliában és az USA-ban viszont javult a magyar tokaji helyzete, mivel az unióval kötött kétoldalú bormegállapodásokban mindkét állam elismerte a magyar névhasználati jogot. Ukrajna és Oroszország esetében pedig - ahol szintén időről időre felbukkannak hamisított tokajik - Magyarország a tervezett WTO-csatlakozás feltételeként kötheti ki az illegális előállítás és forgalmazás beszüntetését. A névhasználati ügy azonban még ezt követően is több országgal (például Dél-Afrikával vagy Új-Zélanddal) rendezetlen maradna.

Minimális mérték

Tokajban a 30-35 ezer tonnás éves szőlőtermésből mintegy 200 ezer hektoliter bor készül, ebből 15-20 ezer hektoliter szamorodni, 7-10 ezer hektoliter aszú. Horváth Csaba tájékoztatása szerint ugyanakkor a tokaji nedűk minimális mértékben részesednek a teljes magyar borexportból. Az ágazat egyébként tavaly 744 ezer hektoliternyi kivitelt bonyolított le, szemben az egy évvel korábbi 589 ezerrel. A literenkénti átlagár azonban 0,96-ról 0,86 euróra csökkent, így az értékben kifejezett növekedés kisebb.

A globalizálódó piac, a nemzetközi túlkínálat és a hiányos marketingmunka miatt az valószínűsíthető, hogy a borszektor a 700 ezer hektoliter körüli exportot érdemben nem tudja növelni a következő években - vélte a HNT főtitkára. Ugyanakkor továbbra is megvan a veszélye annak, hogy a borimport bővül. Tavaly 181 ezer hektoliter érkezett az országba, ez háromszorosa volt az egy évvel korábbinak. Miközben a szakértők többsége az olcsó tengerentúli termékek dömpingjétől tart, egyelőre az olasz nedűk uralják a magyar piacot: az elmúlt évi behozatalból 131 ezer hektoliter származott a dél-európai országból.