A Marlboro veszít az USA politikáján

Az NOP World harminc, Észak-Amerikán kívüli ország 30 ezer polgárát kérdezte meg az Egyesült Államok termékeihez való viszonyulásukról. Az egy esztendővel ezelőtti 30 százalékról 29-re csökkent az amerikai márkákat kedvelők aránya, miközben az ilyen termékeket ténylegesen használók, fogyasztók részaránya 30-ról 27 százalékra apadt.

Pedig egy másik, a Harvard Business Review-ban közölt felmérés eredményei szerint a márkák közti választásnál az észlelt minőség és a márkahasználók csoportjához való tartozás előnyei mellett az emberek főként a márkabirtokos szociálisan felelős magatartását mérlegelik. Bár a származási országhoz való viszony ezek szerint nem játszik döntő szerepet, úgy tűnik, a nemzetiség kihatással van a gyártók megítélésére.

Az USA korábban nyerő volt

Ennek kedvező példája volt a nyugati, s különösen az amerikai áruk kelet-európai keresletének látványos megugrása a vasfüggöny lebontása után. Akkoriban az USA a volt szocialista blokk lakói számára a szabadság, a demokrácia és a tolerancia szinonimája.

Csakhogy a lelkesedés gyorsan alábbhagyott, amikor nyilvánvalóvá vált, hogy az alacsony jövedelmi szintet hozó piacgazdaság keretei között az emberek hosszú távon nem engedhetik meg maguknak a drága nyugati termékek vásárlását. Ezt a trendet csak fokozta, hogy ez elmúlt években az amerikai imázs igencsak átalakult: az afganisztáni és az iraki háború, a kiotói klímaegyezmény alaposan megtépázták az Egyesült Államok vonzerejét.

A választék bővülését hozó globalizáció arra ösztönzi a vásárlókat, hogy nemzeti, vallási vagy kulturális identitásukat is kifejezzék vásárlási szokásaikkal. Ez utóbbi tendencia talán nagyobb veszélyt jelent, mint az USA nemzetközi megítélésének romlása. Az elektronikai cikkeknél és kommunikációs berendezéseknél tapasztalható ma, hogy a "made in US" jelzés megdobogtatja a vásárlók szívét.