További Világ cikkek
A vállalatvezetők nyilvános bocsánatkérése kevésbé hatékony eszköz a cég megtépázott hírnevének helyreállításában más lehetőségekhez képest - véli a nemzetközi nagyvállalatok vezetőinek többsége, akik a Weber Shandwick kommunikációs tanácsadó ügynökség és a KRC Research kutatóintézet 4 földrészt, 11 országot felölelő nemzetközi kutatásában vettek részt. Ma már a vállalatvezető bocsánatkérése kevés, és nem is igazán alkalmas a vállalattal szembeni aggodalmak csillapítására, ha válság van egy cégnél - jelentette ki Leslie Gaines-Ross, a Weber Shandwick vállalati hírnévvel foglalkozó vezető szakértője, a kutatás vezetője. Fontos, hogy a bocsánatkéréssel megtörténjen a felelősség felvállalása, de a vezetőségnek ennél tovább kell mennie krízis esetén, és meg kell győznie minden érdekelt felet arról, hogy képes a probléma rövid és hosszú távú kezelésére.
Válságkezelés
A megkérdezett 950 nemzetközi vállalatvezető közel háromnegyede úgy gondolja, hogy a legjobb módszer a hírnév helyreállításához, ha a vállalat bejelenti, milyen konkrét lépéseket tervez a probléma megoldására (76%), kialakít egy válság-előrejelző rendszert (76%), és olyan folyamatokat épít be a működésébe, amelyek bizonyítják, hogy a vállalat elkötelezett a társadalmi felelősségvállalás mellett (73%). További preferált stratégia a jogi szakértővel való egyeztetés a válság nyilvános kommentálása előtt (72%), rendszeres jelentés közzététele a probléma megoldására tett erőfeszítések eredményeiről (71%), illetve a történtek minél gyorsabb nyilvánosságra hozatala (71%). A fenti lépések segíthetnek abban is, hogy megfékezzék a kedvezőtlen médiavisszhangot, mivel bizonyítják, hogy a vállalat átláthatóan viselkedik és kezdeményező szerepet vállal a válság kezelésében.
A nemzetközi vállalatvezetők többsége - földrajzi elhelyezkedéstől függetlenül - egyetértett abban, hogy a bloggerek kritikáinak megválaszolása nem hatékony kiindulópontja a vállalati hírnév helyreállításának. Mindössze 39% tartotta ezt jó ötletnek.
Nem bujkálhat a vállalatvezető
A nemzetközi vállalatvezetőknek csak az ötöde gondolja azt, hogy a hírnév helyreállításában segíthet, ha a krízist követően távol maradnak a médiától. A vállalatvezetők a szervezet arcai, és ha gond van, ki kell állniuk és nyíltan beszélniük a problémáról - mondta Gaines-Ross. A nyílt, őszinte vezetői kommunikáció mellett a vállalatok úgy nyerhetik vissza hírnevüket, ha nyilvánosságra hozzák, milyen lépéseket kívánnak tenni a probléma megoldása érdekében, időben felkészülnek a lehetséges válsághelyzetekre, és világos felelősségi köröket állítanak fel a szervezeten belül.
A vezetőknek jobban meg kell érteniük a kötelezettségvállalás szabályait, ellenkező esetben könnyen a kritikus figyelem középpontjában találhatják magukat. Mivel minden 10 vállalati vezető közül 9 úgy gondolja, a vállalati hitelvesztés egyre fenyegetőbb veszélyforrás, ezért ajánlatos már előzetesen kidolgozni a hírnév helyreállításának lehetséges stratégiáit - kommentálta a kutatást Andy Polansky, a Weber Shandwick elnöke.
Magyar vonal
Érdekes módon a különböző üzleti gyakorlat, üzleti kultúra és munkastílus ellenére a vezetők világszerte egyetértenek abban, hogy melyek a jó stratégiák a hírnév válság utáni helyreállítása során - mondta Polansky.
Bár a kutatás nem terjedt ki Magyarországra, Szűcs Ervin, a cég budapesti irodájának vezetője szerint a magyar kultúrával összhangban az itthoni vállalatokra még inkább jellemző a reaktív és szégyenlős hozzáállás a válságok kezelése kapcsán. Szerinte kevés magyarországi vállalat előrelátása terjed ki a hatékony válságmegelőzési rendszerek alkalmazására, és ennek megfelelően a válság bekövetkeztekor sokszor kapkodás tapasztalható, ami gyakran eszkalálódáshoz vezet. Szűcs szerint ilyen helyzetben a magyar vállalatvezetők nagyobb arányban próbálnak háttérben maradni, mint a felmérésben résztvevő külföldi társaik.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
