Botrányos vezetői fizetések az unióban

Irreálisnak nevezte a vállalatvezetői jövedelmek nagyságát több vezető európai politikus, és most először reális közelségbe került a kérdésre vonatkozó uniós szabályok bevezetése.

Joaquín Almunia pénzügyi biztos kijelentette: a cégek többsége a jelek szerint nem követte az Európai Bizottság által 2004-ben kiadott, a vezetői bérekre vonatkozó ajánlásban foglaltakat, és a jövedelmek alakulása teljesen elszakadt a termelékenység növekedésétől. Az, hogy a menedzserek csillagászati összegű bónuszokat vesznek fel, a tavaly kirobbant pénzügyi válsághoz is hozzájárult - idézi Almuniát a Guardian.

Adatai szerint a vállalatvezetők tavaly átlagosan 5 millió euró jövedelemre tettek szert az unióban. Az eurócsoport pénzügyminiszteri üléseit vezető � és a 2009-től létrejövő EU-elnöki posztra esélyesnek tartott - Jean-Claude Juncker luxemburgi miniszterelnök úgy fogalmazott, hogy a vállalatvezetői jövedelmek és különösen a távozó menedzsereknek adott végkielégítések nagysága számos európai országban botrányos. A kereszténydemokrata politikus felszólította a szociális partnereket, hogy ne súlyosbítsák tovább az inflációs helyzetet a termelékenységet meghaladó béremelésekkel.

Brüsszel a tavalyi 2,1 után az idei évre 3,2 százalékos inflációs rátát jósol az unióban, ám ebből a szempontból természetesen nem a vállalatvezetői jövedelmek lehetnek veszélyesek, hanem általában az alkalmazotti bérszínvonal elszaladása. Ha azonban visszafogják a dolgozók bérét, akkor a vezetőknek sem járhatnak kiugró bónuszok � vélik a politikusok.

Az európai pénzügyminiszterek szerdai informális ülésén éppen ezért több résztvevő is nagyobb szociális felelősséget sürgetett a vállalatvezetők részéről, és megállapodtak abban, hogy egy következő rendes ülésen - várhatóan már a második fél évben, a francia elnökség idején - részletesen foglalkoznak a témával. Andrej Bajuk, az ülésen elnöklő szlovén pénzügyminiszter úgy véli, mindenki egyetértett abban, hogy komolyan kell venni a problémát. Német kollégája, Peer Steinbrück utóbb úgy nyilatkozott, hogy meglepődött a támadások hevességén.

Hogy ez a lendület elvezethet-e uniós szintű jogszabályi lépésekhez, egyelőre nem világos. Juncker az International Herald Tribune szerint úgy fogalmazott: vizsgálják, milyen fiskális eszközöket lehetne bevetni az arany kézfogás néven emlegetett nagy összegű, a cég teljesítményétől elszakadó végkielégítések ellen. Brit diplomaták szerint azonban a többségnek nem fűlik a foga ahhoz, hogy a német vagy a holland tervekhez hasonló szabályokat alkossanak uniós szinten.