Ne kövessük a japán példát!

Sok helyen a munkahelyi stressz kezelésére elegendőnek tartják, hogy a dolgozó otthon kipiheni a problémáit. Pedig ha nem fordítunk elég figyelmet a kezelésére, a munkahelyi stressz rövidtávon a teljesítmény csökkenéséhez is vezethet. . Japánban például tavaly 147-en lettek öngyilkosok a munkahelyi stressz miatt.

147. Ennyi dolgozó lett Japánban bizonyíthatóan a munkahelyi stressz miatt öngyilkos 2007-ben. Ez a szám és a mögötte húzódó tendencia már nem intézhető el egy könnyed legyintéssel. Mint ahogy azzal sem nyugtathatjuk magunkat, hogy az egy más kultúra, és a dolgozókkal szembeni elvárások is lényegesen magasabbak. A versenyszektorban már Magyarországon is egyre többet várnak el a munkaerőtől.

Ezen a helyzeten pedig a gazdasági válság csak ront. A cégek teljesen logikusan a béreken próbálnak spórolni úgy, hogy kevesebb emberrel próbálják elvégeztetni ugyanazt vagy a megnövekedett mennyiségű munkát, így az egy emberre jutó feladatmennyiség az egekbe szökik. Mind többször látni azt, hogy az egyébként egy műszakos munkarendben működő irodák ablakaiból még éjfél után is fény árad az utcára. A hivatalosan 40 órás munkahetet aláírt személyzet nem egyszer 45-50 órát is lehúz öt, vagy néha több munkanap alatt. Mindez pedig elkerülhetetlenül stresszhez vezet, ami rövidebb távon éppen ellentétes hatást ér el, mint azt a cégek remélnék. A folyamatos munkahelyi stressz hatására ugyanis csökkenti a teljesítményt, és hosszabb távon komoly élettani hatásokkal is jár. Ez pedig egyben azt is jelenti, hogy a gyógykezelésre szoruló munkaerő kiesik a termelő tevékenységből és tovább mélyíti a vállalkozásra nehezedő nyomást.

Visszakanyarodva a már említett japán példához, az egyik öngyilkosságba menekült dolgozó családja kártérítési pert indított és nyert a foglalkoztatóval szemben, amely így egy értékes munkaerőt és több, mint 260 millió forintot vesztett egy időben. Ördögi negatív spirál ez: a tulajdonosokat ollóba szorítják a nagyobb elvárások, ám közben egyre nő a stresszes dolgozók száma, ám eközben a hosszútávú stressz miatt a munka minősége csökken. Ám jó hír, hogy ebből a spirálból ki lehet törni. .

Ha a stressz kezelésére figyelmet fordít mind a munkavállaló, mind a munkaadó, akkor hatásosan felvehető a harc. A dolgozók a mindennapokban odafigyelhetnek például a helyes időkezelésre, a magánélet és a munka egyensúlyára, és arra, hogy a lehető legjobb munkakapcsolatokat alakítsák ki. Azonban nem csak a dolgozók tehetnek sokat a stressz csökkentéséért, hanem maguk a cégek is. Ugyanis épp a cég vezetőségének döntése, hogy a munkafeltételeket megpróbálja-e javítani, kezeli-e a cégen belüli kommunikációs problémákat, küldi-e az alkalmazottakat stresszkezelő tréningre, vagy egyszerűen csak néhány növénnyel és színes írószerrel feldobja-e az irodát. Bár ezek apróságoknak tűnnek külön-külön, de az a tapasztalat, hogy ahol megteszik ezeket a kis lépéseket, ott általában jobban érzik magukat a dolgozók.

Ezt szem előtt tartva keresi a Szívbarát Munkahely Pályázat azokat a cégeket, amelyek tesznek dolgozóik kiegyensúlyozottabb mindennapjaiért többek között a munkahelyi stressz kezelésének területén is. Az elmúlt két évben közel 250 nevezés érkezett az Országos Egészségfejlesztési Intézet és a Flora közös Szívbarát Munkahely pályázatára. A versenybe bárki nevezheti a saját munkahelyét 2009. április 1. és május 31. között. A pályázatot három kategóriában hirdetik meg: kis-, közép és nagyvállalatok számára, hiszen a stresszes helyzetek és a szívbarát lépések köre is igen eltérő lehet egy kis, néhány fős munkahely, és egy több ezer főt foglalkoztató cég esetében. Idén a korábbi évekhez hasonlóan ismét lesz különdíj, amellyel a legaktívabb munkahelyeket díjazzák. Az idei különdíj a vállalati társadalmi szerepvállalást, a jótékonyságot állítja középpontba. A Szívbarát Munkahely pályázat részletes kiírását bárki elolvashatja és letöltheti a www.szivbaratmunkahely.hu weboldalról, ahol a nevezés feltételei is megtalálhatóak, illetve számos cikk, interjú foglalkozik a kiegyensúlyozott és változatos táplálkozás, a rendszeres testedzés illetve a munkahelyi stressz és stresszoldás témakörével.