Jó az nekünk, ha sok a turista?

2013.09.23. 09:28 Módosítva: 2013.09.23. 10:29
Ezt a cikket nem az Index szerkesztősége készítette. Bővebben a PR cikkről, mint hirdetési formátumról itt olvashat.
Mennyit költ egy átlag turista, mekkora adóbevételt jelent ez az államnak? Mennyi munkahelyet teremt a turizmus, hogyan hat ez az átlagemberre? Ilyen kérdésekre ad választ Hévíz, egy friss elemzéssel.

Az éves vendégéjszaka számokat rendszeresen publikálják a turisztikai települések, ez azonban keveset árul el az idegenforgalom tényleges hatásáról a vendégeket fogadó településre, térségére és az ország egészére nézve. Így gondolták ezt Hévízen is, ezért utánaszámoltak, hogy milyen gazdasági hatásokat generál 1.075.000 vendégéjszaka, ami a magánszálláskiadóknál eltöltött vendégéjszakákkal még kiegészül.

Átlagosan egy vendég 10.764 Ft-ot költ el Hévízen, egy vendégéjszaka alatt. Ami a városi költségvetésben 1133 Ft (IFA+150%-os állami IFA kiegészítő támogatás, iparűzési adó), országosan 4.298 Ft adóbevételt generál (ÁFA, bér járulékok, nyereségadó), derül ki a Hévíz-Balaton Thermal Airport Fejlesztési Klaszter megbízásából készült hatáselemzésből.

Ebből kiszámolható, hogy a világ legnagyobb, fürdésre egész évben alkalmas termál tavára épülő idegenforgalom mekkora turisztikai költést generált. Összesen 11,6 milliárd Ft kiadás realizálódott a 2012. évben Hévízen megszállt vendégek részéről. Levezethető az is, hogy a turisták 7,2 milliárd Ft értékű bruttó hazai termék és 4,6 milliárd Ft központi adóbevétel keletkezéséhez járultak hozzá.

Ez az az összeg, ami a központi költségvetést gazdagítja és újraelosztásra kerül az állami feladatok ellátására, többek között fejlesztési programok finanszírozására, munkahelyek teremtésére. A Xellum Kft. által készített desztinációs hatáselemző modell rávilágít arra is, hogy a városban közel 2.500 fő számára jelent közvetlen megélhetést a turizmus, ami a vendégforgalom növekedésével arányosan nőhet. Önkormányzati becslés szerint közvetve további 3-4.000 embernek biztosít munkát az idegenforgalom.

A hatáselemzés egyértelműen mutatja, hogy milyen változást hozhat gazdaságilag 1-1 kulcstényező módosulása, pl. a Hévíz-Balaton Airport működése.

Összehasonlítva a 2012. év vendégforgalmának tény adatait azzal, hogy mennyivel csökkentek volna a számok, ha a Hévíz-Balaton Airport nem tudja fogadni a gyógyvendégeket szállító charter járatokat, a következő képet kapjuk:

 2012 vendégéj  2012 foglalkoztatottak

Összehasonlítva viszont a várható növekedési adatokat újabb charter járatok és menetrendszerinti légi járatok indulásával, a következő prognózist kapjuk:

 2014 vendégéj  <2014 foglalkoztatottak

Mindezek ismeretében bártan állíthatjuk, hogy a turizmusra fordított fejlesztési források helyi és országos szinten is megtérülnek és nagyban hozzájárulnak az ország gazdasági helyzetének a javításához, kiemelten a munkanélküliség csökkentéséhez.

Hévízen erre alapozva tudatos turizmusfejlesztés folyik, ami a vendégek magas minőségű kiszolgálására és a tartózkodási idő növelésére irányul. Ezt a célt szolgálják összehangoltan többek között a városi kedvezmény kártya, az elő és utószezoni csomagajánlatok, a szálláshelyfejlesztések és az attrakciófejlesztési projektek, a befektetési portfólió, valamint a Hévíz-Balaton Airport üzemeltetése is. Új célpiacok feltérképezése és a külkapcsolatok ápolása szintén elengedhetetlenek a növekedés biztosításához.

A filmet megnézve érthető, hogy miért választja egyre több hazai és külföldi vendég Hévízt üdülése célpontjául.

Bővebb információ a fürdőváros turizmusáról:

Hévíz TDM Egyesület

www.heviz.hu  

E-mail: office@hevizmarketing.hu  

Ezt a cikket nem az Index szerkesztősége készítette. Bővebben a PR cikkről, mint hirdetési formátumról itt olvashat.