Beruházási költségek: a plusz, ami mínuszt hoz

2013.11.11. 14:35 Módosítva: 2013.11.12. 14:40
Ezt a cikket nem az Index szerkesztősége készítette. Bővebben a PR cikkről, mint hirdetési formátumról itt olvashat.
Elemzők szerint az elkövetkező 6-8 hónapban az EU pályázatokkal finanszírozott ingatlan beruházások száma az ipari, kereskedelmi-, szolgáltató vagy mezőgazdasági területen is növekedhet. Ennek egyik oka lehet a még fel nem használt keretek átütemezése is. Akár támogatással, akár anélkül készülünk beruházásra, annak érdekében, hogy a költségek kezelhetőek, a határidők tarthatóak, a megvalósítás zökkenőmentes legyen, az eredmény pedig találkozzon a megbízó elvárásaival, a több évtizedes generálkivitelezői, fővállalkozói tapasztalattal rendelkező Aktuál Bau Kft. ügyvezető igazgatója, Hársfalvi Péter segítségével hívjuk fel a figyelmet néhány pontra.

Szakértőnk szerint sok esetben a látszólagos költségnövekmény a végén költségmegtakarítást is eredményezhet, és a legmodernebb technológia alkalmazása is okozhat indokolatlan plusz költségeket.

„Évekkel ezelőtt egy amerikai befektető, akivel magyarországi termelőüzeme építésén dolgoztunk, azt mondta, hogy csak olyat és annyit ajánljak, ami a termelés zavartalan biztosításához szükséges, többet ne, mert az felesleges plusz költség.” – kezdte a szakember - „Az ilyen egyeztetések során válik igazán fontossá megérteni, hogy a tervező és a kivitelező megbízóval való együttműködésének egyik sarkalatos pontja a legkedvezőbb megoldás kidolgozása.” Nézzük, miért.

Plusz költség vagy költségcsökkentés

Amikor a kivitelezés versenyeztetése során kiderül, hogy a megvalósítás költségeit a beruházó nem tudja, vagy azokat nem érdemes finanszíroznia, gyakran időnyomás alatt kell a tervezőnek egyszerűsítenie, a kivitelezőnek pedig költséget csökkentenie, ami félmegoldásokhoz vezethet. Az első terveken a szakember szerint gyakran a megbízónak az építész által lerajzolt álmai szerepelnek, esztétikai és műszaki szempontból egyaránt a maximum. Utána jön a kivitelező és a költségvetés realitása. Persze itt nem azokról az épületekről van szó, amelyek a külső megjelenésükkel is jelentős céges üzenetet hordoznak, hanem az olyan megbízókról, akik kifejezetten költségérzékenyek és talán ez a többség, különösen a támogatott beruházások esetén.

„Gyakorlati tapasztalatunk azt mutatja, hogy két úton lehet gyorsan és költséghatékonyan jó megoldást elérni. Az egyik az, ha már a tervezési szakaszba bevont kivitelező - tudatában a rendelkezésre álló költségkereteknek - mind a technológia, mind a műszaki megoldások tekintetében támogatást nyújt a beruházónak és a tervezőnek. Ezt a beruházók gyakran a kivitelezés versenyeztetésének igénye vagy szükségessége miatt zárják ki. Ekkor javasolt egy koordináló, vagy közismertebb néven lebonyolító céget megbízni, ami első ránézésre plusz költségnek tűnik. Saját gyakorlatunk viszont ennek éppen az ellenkezőjét bizonyítja: kivétel nélkül ésszerűsítést, költségmegtakarítást eredményezett, amikor sikerült egy független szakértőt időben bevonni, az időtényező kézben tartásának előnyéről már nem is beszélve. Mindez akkor lehetséges, ha a bonyolító nem csupán a kivitelezést felügyeli, hanem a megbízót képviselve koordinálja a tervező és a kivitelező munkáját is.”

A költségek miatt és a felhasznált technológia kérdését más szempontból megközelítve is jól jöhet a független szakértő. Például a megújuló vagy a geotermikus energia felhasználására alkalmas eszközöknek csak az átgondolt beépítése hozhat tényleges üzemeltetési költségmegtakarítást. Sokszor azonban azt látjuk, hogy erre az indok néha egy rosszul értelmezett előírás, elv vagy pályázati kiírásnak való megfelelés.

Aránytalan időráfordítás

Egy épület élettartama technológiától függően 30-50 év, a megbízók mégis gyakran indokolatlanul szoros határidőt kényszerítnek a kivitelezőre és a csúszást szigorú kötbérrel torolják meg. Az építőiparban sok esetben okozhat nehézséget a határidők pontos betartása, aminek azonban sok más tényező mellett objektív okai is lehetnek.

Hársfalvi Péter szerint, az optimális megvalósítási idő nem a kivitelező kényelmét szolgálja, hanem a tisztességes megvalósítást, amivel az épület élettartama növelhető és sok garanciális probléma elkerülhető. „Csak részben igaz, hogy egy jól előkészített beruházás esetén gyors a kivitelezés. Találkoztunk olyan esettel is, amikor aránytalanul hosszú idő, akár 2-3 év döntési előkészítés után minden tartalék nélkül 3-4 hónap maradt a kivitelezésre. Így olyan külső tényezőkkel sem számoltak, mint például az időjárás. Bár minden esetben törekszünk a maximális teljesítményre, ilyenkor nehezen kiküszöbölhetőek a pontatlanságok, és a megbízó a végén csalódott lehet. Sőt arra is volt példa, hogy a feszített ütemben elkészült épület hónapokon át üresen állt, mert teljesen más - például technológiai, termelési - okokból nem tudták üzembe helyezni.”

„Bármilyen egyszerű épületről is legyen szó, annak gazdasági, technológiai, hatósági és sokszor esztétikai igényt is ki kell elégítenie. Amikor fővállalkozásban végezzük a kivitelezést, független stáb támogatja a munkánkat. Igyekszünk a tervezésre kellő időt szánni és mind technológiában, mind műszaki megoldásokban különböző alternatívákat a megrendelő elé tárni. Az alkotói folyamathoz a mi szakmánkban is idő kell, ami a végeredményt tekintve megtakarítást, de mindenképpen jobb megoldásokat és elégedett megrendelőt jelent.”

www.aktualbau.com

Ezt a cikket nem az Index szerkesztősége készítette. Bővebben a PR cikkről, mint hirdetési formátumról itt olvashat.