Móric
9 °C
18 °C

Dönts helyesen - Egyél transzzsírmentesen!

2014.02.18. 17:12 Módosítva: 2014-02-20 11:33:07
Mi az: Sárga, zsírszerű, a csokiban is lehet és meg is halhatunk tőle? Igen, ez a transzzsír. Bár évente sok ezer halálesethez járulhat hozzá csak Magyarországon, még mindig kevesen ismerik igazán. Februártól ezért – az Európai Unióban harmadikként – rendeletben szabályozzák itthon az élelmiszerek transzzsír tartalmát.

Ha érdekel a téma, de nincs kedved olvasni, itt egy infografika. A legfontosabb tények következnek:

Létrejöttek a mesterséges transzzsírok...

A mesterséges transzzsírok a 60-as években jelentek meg először, amikor is az akkori trendet követve az állati eredetű zsírok helyett az egészségesebb növényi zsiradékokat kezdte el használni az élelmiszeripar. Ezeket a zsírokat annak érdekében kezdték el hidrogénezni, hogy a velük készült élelmiszerek tovább megőrizzék szavatosságukat és könnyebben kezelhetőek legyenek – legalábbis az ipar szempontjából.

...és elkezdték szedni áldozataikat.

Az akkori élelmiszeripari technológusok nem sejtették, hogy a hidrogénezéssel olyan vegyület jött lére, amely egyes kutatások szerint jelenleg az egyik legkárosabb élelmiszeripari összetevő. A transzzsír rendkívül veszélyes a szervezetre: gyulladáskeltő, érfal-károsító, növeli a szívinfarktus és az agyvérzés kockázatát, és meddőséget is okozhat.

Mára már ott vannak minden áruházban...

Vásároláskor ezért mindig nézzük meg az élelmiszer címkéjét vagy keressünk a gyártó honlapjára! Ha azt látjuk, hogy a leemelt termék részlegesen hidrogénezett növényi zsírral, zsiradékkal vagy olajjal készült, akkor az azt jelenti, hogy valójában transzzsír van benne. A csokis bevonóval készült édességekkel, kekszekkel és nápolyikkal legyünk különösen óvatosak, de a cukrászsütemények, leves- és mártásporok, gyári tejszínhabok és a péksütemények is tartalmazhatnak jelentős mennyiségű transzzsírt.

...de egy idő után szabályozni kezdték az élelmiszerek transzzsír tartalmát.

Dánia 2003-ban bejelentette, hogy szabályozni kívánja az élelmiszerek transzzsír tartalmát. Az elsőre nagy megrökönyödést kiváltó intézkedés később híres példaként, a dán csodaként épült be a köztudatba. Dániában ugyanis a rendelkezést követő harmadik évre 20 százalékkal csökkent a szív- és érrendszeri megbetegedések száma. Ezen a sikeren felbuzdulva Svájc és Ausztria is hasonló szabályozást vezetett be pár évvel később.

Magyarország a térség első országaként követi a példát

Most februárban Magyarország lesz az első kelet-közép-európai ország, amely fellép a káros zsírok ellen. Ezentúl nem gyárthatnak hazai eladásra olyan élelmiszert, amely a megengedett értéknél több transzzsírt tartalmaz, viszont az egy éves türelmi idő miatt 2015. februárjáig még előfordulhatnak nagyobb transzzsír-tartalmú termékek a boltok polcain. A rendelet tehát segít, viszont a végső döntést – hogy végül melyik terméket tesszük a kosarunkba – nekünk kell majd meghoznunk.

Úgy érzed, eleget tudsz a transzzsírokról? Teszteld le: