Előd
7 °C
16 °C

A fejlesztés éve az esélyegyenlőség évében

2007.06.27. 10:21

A 2007-es esztendő mindenképp gazdaságtörténeti eseményként vonul be majd Magyarország krónikájába. Elindult az Új Magyarország Fejlesztési Terv megvalósulása és felgyorsult a középtávú konvergencia program végrehajtása is. Megváltozott az EU 2007-2013 közötti költségvetéséhez kapcsolható hazai pályázati rendszer, ami együtt járt az uniós támogatási szabályok változásával is. "Kapunk hideget-meleget!" - mondják a magyarok családi és vállalkozói közösségei egyaránt, miközben nem szükséges a 2007. évre kiadott kínai horoszkóp sem ahhoz, hogy lássuk: "lehetőségekkel is teli esztendő" lesz ez a magyar gazdaságban.

Erős János, a Magyar Fejlesztési Bank vezérigazgatója szerint 2006 az átalakítás éve volt, 2007 a fejlesztés éve lesz.

- Az elmúlt évben kicsi túlzással élve, szinte minden héten volt bejelenteni való a Magyar Fejlesztési Bankban. Most viszonylagos csend van. Ez jót vagy rosszat sejtet?

- Öt évvel ezelőtt, amikor Czirják Sándor társ-vezérigazgatóval beléptünk a Bankba, akkor a lefektetett alapkövek egyikére a transzparencia szó került, hiszen a 100%-os állami tulajdonú MFB fontos döntéseinek a nyilvánosság előtt is átláthatónak kellett lennie. Habár a tevékenységünkhöz, a fejlesztési források biztosításához szükséges forrásokat a külföldi pénz- és tőkepiacról hozzuk, az állami garanciavállalás kötelez bennünket továbbra is erre a nyitottságra. Így tehát természetes, hogy amikor a kis- és középvállalkozókat érintő "egy ablakos" modell létrehozását meghirdette a kormányzat 2006. február végén, akkor ennek minden fontosabb lépéséről tájékoztatást adtunk. Ezekből a közleményekből az is kiderül, hogy a kormány-elhatározás céljához sokféle utat kipróbáltunk, míg végül kialakult a mai áttekinthető és logikus szervezetünk, a tulajdonosi, valamint - a csak a státuszát tekintve eltérő - tulajdonosi joggyakorlási intézményrendszerünk három lába. Az ésszerűség és a takarékosság elve alapján létrejött a pénzügyi-, szolgáltatási és támogatási csoport, azaz az MFB Bankcsoport "operatív holdingja", amely egyben a kis- és középvállalkozók fejlesztési forráslehetőségeinek központja is. Közben világossá váltak azok az új uniós és hazai feltételek is, amelyek között 2007-től folyik a munka. A kiszolgálás zavartalan, hiszen a "Sikeres Magyarországért" Hitelprogramokra a jelenlegi EU-s előírások szerint június 30-ig fogadunk be igényeket, de közben a programok átalakítása zavartalanul folyik, tehát valami jó készül ...

- Mit lehet tudni a befejeződött intézményi átalakulásról? Jól tudom, hogy a jövőben az MFB nem végez fejlesztési tőkefinanszírozást és nem közvetíti az uniós támogatásokat, mint eddig, hanem csak hitelez?

- Nem egészen erről van szó. A tavaly meghirdetett konvergencia programmal párhuzamosan az MFB is megkezdte a költség- és tevékenység racionalizálást célzó, az akkori Bankcsoport egészét érintő, átfogó átalakítási programját. Ennek keretében több állami tulajdonban lévő fejlesztési, támogatásközvetítési és tőkefinanszírozási társaság került a bankcsoport égisze alá, ezáltal korábban egymással párhuzamosan végzett tevékenységek szűntek meg, illetve egy helyre összpontosultak. Ezek a lépések egyszerre szolgálták a költséghatékonyság javítását és kiemelten a kkv szektor számára nyújtott szolgáltatások körének és színvonalának bővítését, tökéletesítését. Az MFB Bankcsoport olyan "operatív holdingszerkezetben" működik, amelyben valamennyi vállalkozásfejlesztési funkció egységesen kerül ellátásra. Ez a szervezeti felépítés ugyanakkor biztosítja az egymástól különböző területek (pénzügyi - szolgáltatási - támogatásközvetítő csoport) és a Zrt.-ken belüli tevékenységek elkülönülését is. Az MFB Bankcsoport tagjai forrásaikat a piaci megtérülés elvének érvényesítésével helyezik ki, de a holdingszerkezet lehetőséget nyújt arra is, hogy a nem piaci forrásokat (támogatásokat) elkülönítve kezeljék és a piaci megtérülés elvétől eltérően helyezzék ki (MAG Zrt.).

- Korábban az MFB híd szerepet kívánt betölteni a hazai fejlesztések és azok szereplői között. Meg tudja őrizni ezt a szerepét a megváltozott uniós támogatási rendszer és a pályázható vissza nem térítendő támogatási összegek nagyságrendje ellenére?

- Menjünk sorban. Sokféle híd van. Amelyet mi öt éve építünk, az egyre szélesedik, egyre több lehetőséget kínál annak, aki a sok időt rabló kacskaringós út helyett a fejlesztés rövidebb, "hiteles" útját választja, ami ezen a hídon át vezet. Vagyis vállalja üzleti tervének megmérettetését, cserébe kedvező kamatozású, hosszú lejáratú hitelt vehet fel.

Nagyon sok erőt vesz el még a vállalkozásoknál a helyben-járás, sok időt töltenek el a töprengéssel és mikor döntenek, sokszor már késő, mert a versenyben ismét lemaradtak.

A 2002 óta fokozatosan bővülő fejlesztési banki stratégiai célrendszer végeredménye, hogy a magyar nemzetgazdaság számára - soha eddig ilyen nagyságrendben - az MFB közel 1.000 milliárd forint fejlesztési beruházáshoz biztosított finanszírozási forrást. A Bank, amely időközben 533 milliárdról 1.037 milliárdra növelte mérlegfőösszegét, a kereskedelmi bankok bekapcsolásával az ország egész területén elérhető szolgáltatási rendszert alakított ki. Ha az egész stratégiát arra építettük volna, hogy milyen nehéz és sajátos helyzetben vannak a hazai kkv-k, akkor az a stratégia sok mindenre jó lett volna, de arra nem, hogy az átalakulást meggyorsítsa, a kihívásokra gyors és hatékony eszközöket sorakoztasson fel. A pénz látszik, ott van az infrastruktúrában, a rehabilitáción átesett városképekben, a kényszervállalkozókból lett ígéretes mikrovállalkozásokban, a megerősödő kis- és középvállalkozók termékeiben, bővülő kínálatában, szolgáltatásaiban. A bölcs szerint az ember annyit ér, amennyit változtat a világon. Ügyfeleink már megkezdték a változtatást és ehhez az MFB fejlesztési forrásai a lehetőséget kínálták fel. A fejlesztésbe kezdő vállalkozók világos látásához csak a "fókuszon kellett állítani".

Az EU-val kapcsolatos kérdése mögött természetes, hogy az húzódik meg: nem félünk-e a nagy mennyiségű vissza nem térítendő támogatások piactörő hatásától? Nem, mert ha így lenne, maga az EU állítaná le ezt a folyamatot. Olyannyira támogatjuk a pályázatokat, hogy azok megjelenését követően azonnal elindítottuk a "Sikeres Magyarországért" Vállalkozásfejlesztési Hitelprogramon belül a Projektfinanszírozási hitelt. Ez az önrészhez és a támogatáson felül fejlesztési forráshoz egyaránt segítséget nyújt, de már dolgozunk további lehetőségeken is. A lényeg, hogy gyorsan forogjon a fejlesztési forrás, mielőbb értéket teremtsen vállalkozójának, környezetének. Ezért mondom, hogy 2007 a fejlesztések éve kell, hogy legyen. Továbbmegyek: a kis- és középvállalkozók számára áttörést kell hozzon az esélyegyenlőség terén is.

- Több forrásból származik a hír, mely szerint az MFB új stratégiát dolgozott ki. Úgy tudom a Bank stratégiája 2003-2008 közötti időre szólt?

- Meg tudom erősíteni, a hír igaz. Olyannyira, hogy már a kormány előtt van az új stratégia. Nem arról van szó, hogy négy üzleti év alatt teljesítettük a stratégiában hat évre megfogalmazottakat. Sokkal inkább a mai helyzethez igazításról szól ez az új stratégia, amit 2007-2011-ig szóló időszakra szánunk, és az időközben felmerült kihívásokra ad válaszokat. Amikor 2002-ben elkészítettük a Bank stratégiáját, még nem voltunk az Európai Unió tagjai, más makro- és mikrokörnyezeti folyamatok köré terveztük céljainkat. Ma egy kicsit elburjánzott intézményrendszer költség-hatékony és ügyfélbarát modelljében kell gondolkodni, ennek jegyében került sor az új MFB Bankcsoport kialakítására. Mindez más típusú, a változásokhoz rugalmasan igazodó stratégiát is követel, pontosabban azt, hogy a várható és az előre nem látható kihívásoknak egyformán megfelelő stratégiai utakat jelöljünk ki. Ezek mentén azután gyors és rugalmas döntéseket lehet hozni a hazai fejlesztési bank küldetésének megfelelően.

Azt gondolom, hogy már az is stratégiai kérdés: mi legyen a sikeres fejlesztési hiteleink további sorsa, hiszen azok uniós notifikációja 2007. június 30 -án lejár. Sok-sok fontos kérdés van ezek továbbfejlesztésével kapcsolatban, amit a kereslet is alapvetően befolyásol. Egyik parton az elhatározott gazdaságpolitikai stratégia, az Új Magyarország Fejlesztési Tervvel, a másik parton az önkormányzati és vállalkozói forrásigény, és mi ott állunk középen, ha nem is két tűz között. A híd, amiről már beszéltünk, most 2007-ben szélesedik, megújul. S akkor még nem beszéltem egy nagyon fontos változásról, ami szintén az új stratégia kidolgozásának motiváló tényezője volt, nevezetesen annak a három EU-s szabálycsoportnak a változása, amelyek révén gyakorlatilag bizottsági engedélyezés nélkül is ösztönözni lehet a fejlesztéseket, beruházásokat. Ezek a de minimis, azaz csekély összegű állami támogatások, a csoportmentesítés rendszerébe foglalt és egy-egy funkcióra vonatkozó horizontális támogatások, valamint a kockázati tőkeberuházásokra vonatkozó szabályok változása. Mi magunk vétenénk az esélyegyenlőség ellen, és hoznánk hátrányos helyzetbe vállalkozóinkat, ha ezek előnyeit nem építenénk be az új stratégiába és nem jelennének meg június után az MFB és a Bankcsoport régi-új kínálatában.