Infó

Siemens kutatás a Megacity-jelenségről

Ezt a cikket nem az Index szerkesztősége készítette. Bővebben a PR cikkről, mint hirdetési formátumról itt olvashat.

Az ENSZ előrejelzései szerint 2007 derekán az emberiség demográfiai fordulóponthoz érkezik: ettől az évtől kezdve, a történelem során először, több ember él majd a világon városokban, mint azokon kívül. A megacity-k nagyságát, az ott élő emberek sokaságát, az ebből adódó problémákat Magyarországról nézve még nehéz elképzelni, de nyomukba lépve talán tanulhatunk más városok sikereiből és kudarcaiból.

Budapest

2006-ban a Siemens egy kutatással igyekezett feltérképezni azokat a jelenségeket, amelyek a "megalizálódó" városokat jellemzik a világban. A felmérés során 25 nagyváros fejlődését vizsgálták, és több mint 500 résztvevőt kérdeztek meg - köztük választott tisztviselőket, az állami és a magánszektor képviselőit, akadémikusokat, civil szervezetek és a média munkatársait.

A kutatás hangsúlyosan az infrastruktúra azon területeit érintette, amelyek a "megatrendként" ismert jelenségekre - az urbanizációra és a demográfiai változásokra - hatnak: a közlekedést, az energiát, a vizet, az egészségügyet, a biztonságot és védelmet. Az eredmények természetesen városról-városra különböznek, ám a kutatók találtak néhány olyan trendet, amelyek valamennyit jellemzik.

A nagyvárosok előnyben részesítik a gazdasági versenyképességet és a foglalkoztatást

A városvezetésben érintettek 81%-a a gazdaságot és a foglalkoztatást említette, amikor arról kérdezték őket, hogy milyen megfontolások vezetnek a döntéshozatalhoz. Ezen belül az egyik alapvető szempont a munkahely-teremtés volt, mivel a munkanélküliség a legfontosabb gazdasági kihívás a városok számára.

Tízből hat válaszadó gondolja úgy, hogy városa az infrastruktúrával kapcsolatos döntések során nagy hangsúlyt helyez arra, hogy versenyképes legyen, mert ez vonzza a magánbefektetést.

A környezetvédelem fontos, de feláldozható a növekedés érdekében

Megdöbbentő módon a környezetvédelem ugyan fontos volt a városvezetők, döntéshozók számára - tízből hat résztvevő hangsúlyozta ezt - ám ennek a szempontnak a megítélése mégsem egyértelmű. Ha választani kell a környezetvédelem és a gazdasági növekedés között, gyakran a gazdasági növekedés kerül ki győztesen, különösen a fejlődő országokban (a kialakulóban levő városok 55%-a jósolja azt, hogy a város a környezetvédelmi megfontolásokat fel fogja áldozni a növekedés érdekében, ez az arány a beérett városokban 14%).

A közlekedés megelőz minden más infrastrukturális aggodalmat

A közlekedés a nagyvárosok legnagyobb kihívása a jövőben - ez az infrastruktúrának az a területe, amely a megkérdezettek szerint a legnagyobb hatást gyakorolja a város versenyképességére. A közlekedési kérdések környezetvédelmi hatásaival legtöbben tisztában vannak (pl. levegőszennyezés), továbbá jellemző az igyekezet a zöldebb tömegközlekedési megoldásokra (71% szerint a tömegközlekedés fejlesztésére kerül majd a hangsúly, míg 29% az egyedi közlekedésre voksol).

A városok törekedni fognak a szolgáltatások javítására, de többet is tehetnének az igények kezelése tekintetében

A válaszadók szerint az állami szolgáltatásokra nehezedő nagy nyomással szembekerülve a városok hajlamosak hangsúlyozni a közvetlen és azonnali ellátás-oldali megoldásokat. Ez nem minden esetben jelent nagyobb kapacitás hozzáadást - gyakran felmerül az igény a meglevő infrastruktúra hatékonyságának növelése iránt az új utak, vasutak és kórházak építése helyett.

A szolgáltatások megfelelő kialakítása és célzott árazása egy fontos lépés lehet a most még többnyire hiányzó igénykezelés bevezetése, és a fenntartható célkitűzések támogatása felé.

Peking például komoly vízhiánnyal küzd, és az alacsony árak féktelen tékozláshoz vezettek. Az utóbbi tizenöt évben kilencszer emelték a víz árát, ami mintegy 3.000%-os áremelést jelentett - a teljes háztartási kiadásoknak azonban csak 1,8%-át teszi ki még mindig. Ennek ellenére 2001 és 2005 között a város fogyasztása 15%-kal csökkent. Hasonló példa lehet az ismert londoni dugódíj: bevezetésének első hat hónapjában 30%-kal kevesebb jármű lépett be az útdíjas zónába; a legtöbben fenntarthatóbb közlekedési módokat választottak, mint például a tömegközlekedés.

A technológia elősegíti az átláthatóságot és a hatékonyságot

A technológia két fő módon segíthet a városvezetésnek, állították a kutatás résztvevői: hatékonyabbá és elszámoló képesebbé teheti őket. Tízből nyolc válaszadó azt gondolja, hogy városa egyre nagyobb mértékben integrálja a fejlett informatikát az adminisztrációba és a működésbe az elkövetkező öt évben, s a városvezetési szakértők 64%-a azt jósolja, hogy erős hangsúly kerül a digitalizációra és / vagy elektronikus-kormányzásra (e-government).

Magyar megatrendek

A XXI. századi Magyarországon - bár megacity itt még nem jött létre - is jól felismerhetően körvonalazódtak a megatrendekként érvényesülő globális jelenségek, melyek meghatározóan alakítják a gazdaságot, a piaci folyamatokat és a társadalmi igényeket. A méretekből adódóan a nagyságrend ugyan különbözik, de az elkövetkezendő évtizedekben hasonló hatások lesznek érzékelhetőek a világ különböző pontjain - így várhatóan hazánkban is.