Melinda, Vivien
2 °C
8 °C

Karrier és baba: melyiket mikor?

2006.01.03. 10:30
Gyakori gond hölgyeknél, hogy a gyermekvállalás karrierjüket akadályozó problémaként jelentkezik. Sok munkáltató egyrészt nem óhajtja nélkülözni nála már gyakorlatot szerzett és nehezen pótolható dolgozóját, másrészt fenntartásai vannak olyan új munkaerő felvételénél, akinek kiskorú gyermekei - esetleges betegségükkel - kiesést okozhatnak az anyának.

A kérdés első aspektusa az életpálya-tervezés. Sok fiatal a karriertervezésnél nem is gondol erre a nagyon fontos magánéleti tényezőre. Pedig a karrier ="sikeres életpálya" általam "bűvös háromszögként" vagy "háromlábú székként" aposztrofált ábra egyik csúcsában a szakmaszeretet és az önmegvalósítás áll, másik csúcsát a munkakörülmények (pl. szívélyes kollégák, jó munkahelyi környezet és anyagi/erkölcsi megbecsülés) alkotják, míg a harmadik csúcson a kikapcsolódásra és a családra fordítható idő helyezkedik el. Az egyik legfontosabb kihívás a magánélet és a munka világa közötti harmonikus egyensúly megtalálása. Ha a "széklábak" közül egy hiányzik, az "ülőalkalmatosság" megroggyan!

Azt tanácsolom a hölgyeknek már az életpálya-tervezés időszakában, hogy "majd három-öt év gyakorlat után tessék szülni menni." Éppen azért mondom ezt, mert jómagam rendkívül család- és gyerekcentrikus vagyok. Nemcsak a mi magasan kvalifikált értelmiségi/vezetői ismeretségi körünkre jellemző, hogy a nők 29-32 évesen szülik meg első gyermeküket, majd 32-34 évesen a másodikat, a férjek pedig ennek megfelelően 34-36, illetve 38-40 évesek. A nemzetközi trendek is azt mutatják, hogy az értelmiségi foglalkozású, esetleg vezetői munkakörben dolgozó nők először egy kicsit építgetik a karrierjüket: 24-30 éves korukban megteszik az első lépéseket, továbbképzéseken, átképzéseken, kiküldetésekben vesznek részt, megkapják az első komoly megbízatásokat. Ezután akár 30-35 éves korukban tovább menedzselik életpályájukat és kibontakoznak: specialisták, generális specialisták vagy generalista vezetők lesznek és utána jöhet a gyermekáldás.

Hiszen mennyivel könnyebb a GYED után visszatérni oda, ahol - lévén, hogy gyakorlatra tettünk szert és elégedettek voltak velünk - várnak minket. De új munkahely keresése esetén is lesz már mire hivatkoznunk vagy támaszkodnunk, ha a szakmai gyakorlatunk kerül szóba. Ha valaki rögtön a végzés után - pláne "egyvégtében" - szül két gyermeket és azokkal tisztességesen letölti a három-három év GYED-et, akkor semmilyen szakmai gyakorlattal a háta mögött 30 évesen azokkal kerül egy szintre, akik 24 évesen - a végzés után - kezdőként indulnak_ Míg a vele egykorú harmincasok mind szakmai sikereket tudnak felmutatni és esetleg egy vezetői pozícióból mennek most már szülni!

A gyermekvállalás kérdésének második aspektusa, hogy - ha valóban csak három-öt év gyakorlat után kíván valaki családot alapítani -, jó előre kifogandó a szelet a vitorlából, már az önéletrajz elkészítésekor javaslom ezt lereagálni mondjuk a "személyi adatoknál" a házastársra és a gyermekekre vonatkozó szakasznál például így: "két-három év múlva szeretnék férjhez menni és azt követően két-három év múlva gyermeket vállalni".

A harmadik vonatkozás, hogy a felvételi beszélgetésen a leendő munkáltató nem kérdezheti meg, hogy "mikor akar szülni menni?". Ez ugyanis "tilos kérdés". A nemzetközi gyakorlatban meghonosodott "anti-diszkriminációs" normák (ezt a ki-fejezést fontos hangsúlyozni, mert a fejlettebb nyugati országokban ez már a munkaadói tudatba beépült norma és szigorúan kerülik a megsértését!), illetve a hazai "hátrányos megkülönböztetést tiltó" szabályozás szerint tilos a munkavállalót egyrészt faji, nemi, vallási, politikai hovatartozásáról, életkoráról, családi állapotáról - általában a magánszférájáról - kérdezni. A leendő munkaadó - a felvételi folyamat során - csakis a betöltendő állás szempontjából meghatározó jelentőséggel bíró kérdésekre (és vizsgálatokra) térhet ki. Tehát például a jelölt életkora, vagy családi állapota csakis a legritkább esetben befolyásolja lényegesen az adott munka elvégzésére való alkalmasságát. Hangsúlyozom, hogy ezeket a normákat különösen az USA-ban kőkeményen betartják, mert komoly kártérítést fizethet a szabálysértő.

Amennyiben mégis ilyen kérdéssel találkozik, javaslom visszakérdezni: "mennyiben befolyásolja a munkavégzésemet, hogy mikor szeretnék szülni menni?" Vagy finoman emlékeztesse a kérdezőt, hogy most éppen egy "tilos kérdést" tesz föl. Például így: "épp nemrég hallottam a rádióban, hogy az ilyen kérdések tilos kérdésnek számítanak Nyugaton, sőt lassan nálunk is lesz ilyen szabályozás." Hátha ettől "észhez tér" a felvételiztető. Ha mégsem, akkor nem is biztos, hogy ön ilyen helyen akar dolgozni_

Pintér Zsolt, fejvadász és karrierszakértő (www.pinter.hu)
A "Hogyan csináljunk karriert? - Az álláskeresés enciklopédiája" szerzője

Nászút ajándékba!

Esküvőt tervez? Tervezzen velünk, nyerjen wellness nászutat!

Utazás aggodalom nélkül?

Utazása előtt sose feledkezzen el utasbiztosításáról!