Natália
-3 °C
8 °C

MOBILITÁS TRILÓGIA

2003.09.15. 09:26

2. KÖ(L)TÖZKÖDÉS

"Kidobhatom végre azt a képet, amin a kubai leánykollégium mellnagyságversenyének díjkiosztóján állsz meztelenül 1992-ben, 'SOHA NEM NŐSÜLÖK MEG' feliratú táblával a nyakadban?" - kérdi feleségem a költözködés első napjának reggelén.
"Nem fiam, az az én múltam, mellesleg kubai történelem" - válaszolom felülemelkedetten, miközben apró darabokra tépem nejem valamelyik első szerelme harvardi vörösdiplomájának fénymásolatát, melynek hátoldalán az 'AKKOR IS KÍVÁNNI FOGLAK, HA FÉRJHEZ MÉSZ' kezdetű, spermával írt vallomás olvasható. Biztos elveszett a költözködés közben, gyakorlom félhangosan, bár úgysem hallja: ropog a tűz a kisszobában, gondolom, most égeti el véletlenül a fürdőköpenyemet, amit két éve nem engedtem kimosni. Tény, hogy kinőttük már ezt a lakást.

(Ezt most nem mesélem el)

Azt most nem mesélem el, hogy hogyan lett új lakásunk, a transz-akció során tett felismeréseimet majd összefoglalom a MOBILITÁS TRILÓGIA "Ingatlan, és más kifosztóképzős főnevek" című első költetében*. De tény hogy lett új lakásunk, pont nem olyan, mint amilyenre vágytunk, viszont pont olyan, amennyi pénzt adtak a szüleink, akik viszont pont olyanok, mint amilyenekre mindig is vágytunk, eltekintve attól, hogy a pénz átadásakor utaltak arra, hogy nem pont ilyen gyerekekre vágytak.

#alt#Szóval kötögetjük reggel a könyveket, meg a kompromisszumokat, bár már a kezdeteknél kiderül, hogy jobb lett volna dobozolni, főleg a kompromisszumokat, a package deal ugyebár mégiscsak tartósabb, mint a családi kötelék. Én tanultam társadalmi mobilitást, ezért előttem statisztikai módszertani tény, hogy a költözködést megelőző megalázó csomagolásból ki kell maradni. Tanultam fejlődéslélektant is, ezért előttem az is világos tény volt, hogy a gyereket is ki kell hagyni belőle (már előző nap odaadtuk egy bizalomgerjesztő nemzetközi genetikusnak és egy amerikai hölgynek). Tanultam továbbá a devianciáról is, leszűrve tehát 7 év (sic!) egyetemi tapasztalatait, megelőző este elvonultam berúgni, felségemre és barátnőjére hagyva az előkészületek megalázóan feminin részét. Nem sokat haladtak az éjjel, bár tény, hogy három pezsgősüveget, és kilenc chips-es zacskót megtöltöttek levegővel.

(Másnap tompán ébredtünk, mint Mihály)

Szóval még mindig kötözködünk, félkilencre én már leszerelem a fél szekrényt, elvágom a tv-kábelt, és leveszem a tükröt, tehát ha nem is vagyunk készen, viszonylag jól állunk, amikor csöngetnek. Csak a költöztetők lehetnek, hiszen három és fél órája itt kéne lenniük, más nem is jönne hozzánk ilyenkor. Az összes barátunknak véletlenül izületrákja van azon a héten, és lemerült a telefonjuk, egyedül a CCFZ ajánlkozott, de neki kifejezetten megtiltottam. Az előző költözködéskor az egész padlót felszórta zsemlemorzsával, és azt ordítozta: It's beach time!

"Nyomom a gombot, de ha nem nyílik ki, akkor lemegyek a kulccsal, mert néha nem szokott jó lenni, jó?"- csinálok hülyét magamból fejhangon a kaputelefonban, mert az erőteam persze már az ajtóban áll.
"Csókolom, csak kirántottuk a srefnit a srapniból, azt feljöttünk, akkor kezdhetjük, készen vannak ugye?" - aláznak meg még jobban. Nem, egyáltalán nem vagyunk készen. Most jól kibasztunk veletek izomagyúak - gondolom kajánul - kissé elfeledkezve arról, hogy órabérben állapodtam meg velük. Mire ocsúdok, a legnagyobb darab már meg is ragadja a legnagyobb kupac könyvet.

"Azokkal vigyázzanak ám, azok igen értékes könyvek!"- próbálom visszaszerezni tárgyalási pozíciómat. A legnagyobb darab tágra nyílt szemekkel tekint a kezében imbolygó könyvkupacra.
"Istenem, Sir Lawrence Edmonton 'A Theory of Political Communication'-jének 1952-es párizsi kiadása, Sartre híres előszavával! A kandidátusi védésem óta még nem volt időm angolul újraolvasnom e kötetet, noha a műről folyó diskurzust igyekszem nyomon követni a Kölner Zeitung publicisztikai rovatában." - sóhajtott, s másik hóna alá véve a zongorát az ajtó felé indult.

(Innentől egy levegővel történt)

#alt#Később mindent felemeltek, minden szétesett, amit mi kötöttünk össze, és semmi nem esett szét, amit ők kötöttek össze, és mindent levittek a teherautóba, és nem verték oda a zongorát, és betették a nagyágyat a liftbe, pedig én mondtam, hogy nem lehet, hisz én már próbáltam, és szétszedték a kisszekrényt, és nem verték a falhoz, és köszöntek a lakóknak, és nem cigiztek a liftben, és minden befért a teherautóba, és vigyáztak a nagymama szőnyegére, és a gyerek játékait egyenként vitték le, és mellesleg megcsinálták a villanyt a konyhában, pedig meg voltam róla győződve két éven át, hogy ott nincs is áram, és végig nagyon izmosak voltak, mégsem izzadtak, pedig én izzadtam, pedig én nem is vagyok izmos, és mindezt megcsinálták fölfelé az új lakásba, és még mindig nem izzadtak, és adtak számlát, és elnézést kértek, de még van ma három másik címük, és nem látszottak fáradtnak, és egyáltalán nem lehetett beléjük kötni, hogy dögölnének meg az ilyenek, az én pénzemért idejönnek engem frusztrálni a saját lakásomba!

(Távozásuk űrt hagyott volna egy kevésbé zsúfolt lakásban.)

#alt#Az éjszaka egy közmegegyezéssel kijelölt pontján befejezzük a költözködést. Valamivel villanyoltás előtt (egész pontosan két héttel, de akkor még nem sejthettük, hogy Pusztainé a vezetékeket is elviszi) megkérdi a feleségem:
"Te mond fiam, nem láttad véletlenül azt a szerelmes levelet, amit valami fénymásolt angol jegyzeted hátoldalára írtál viasszal, abban a presszóban, ahol megismerkedtünk? Tudod, ami miatt végül mégis hozzád mentem."
""Biztos elveszett a költözködés közben" - motyogom riadtan, s miközben elhelyezkedem egy kényelmes nejlonzacskón, idegesen rágyújtok a gyerek egyik zsírkrétájára.

(B**meg! Hol a gyerek?!)

* A MOBILITÁS TRILÓGIA harmadik költete (Csináld magad elv, avagy a skandináv bútoripar hatása a válási statisztikákra) magánéleti problémák miatt késik.

Hajós András

Felfedeznéd Portugáliát?

Itt a remek alkalom, hogy megismerd. Beszámolók, fotók - böngéssz!

Varázslatos Szicília

Baboci2006 felhasználónk jóvoltából vadonatúj fotók segítségével visszatérhetsz a nyárba!