Judit
3 °C
6 °C

Klimt, Schiele, Kokoschka és a dualizmus művészete

2004.04.22. 14:54
Kapcsolódó cikkek (1)
Nyílt nap a Magyar Nemzeti Galériában 2004. április 24-én szombaton a Budavári Palota három intézményének (BTM, MNG, OSZK) közös kiállításán
2004. március 19-én a Budai Vár három - egy udvarra nyíló - intézményében, a Magyar Nemzeti Galériában, a Budapesti Történeti Múzeumban és az Országos Széchényi Könyvtárban nagyszabású kiállítás nyílt a 2003-ban Bécsben nagy sikert aratott "Zeit des Aufbruchs" című tárlat budapesti változataként, új összeállításban, sokkal több, kiemelkedő jelentőségű osztrák művel.

A Budapesti Történeti Múzeum "Azok a boldog békeidők" alcímmel Bécs és Budapest nagy kiállításait, ünnepeit, az egymáshoz építészetben is nagyon hasonló két metropolisz áttörését, átalakulását mutatja be. A tárlaton a korszak kiemelkedő művészei, köztük Hans Makart, Székely Bertalan, Munkácsy Mihály, Benczúr Gyula és mások alkotásai mellett a Ringstrasse és az Andrássy út kiépülését, díszítéseit reprezentáló művek láthatók. Az osztrák és magyar parlament, a bécsi és a budapesti operaház tervei, freskóvázlatai mellett mívesen kialakított kecses bútorokat, fantasztikus minta- és formagazdagságú magyar és osztrák üveg-, ötvöstárgyakat, könyvillusztrációkat, ex libriseket, dekoratív halasi csipkéket, a világhírű Zsolnay kerámia magyaros stílusú szecessziós alkotásait, herendi porcelánokat és a több mint száz éve alapított Wiener Werkstätte, a Bécsi Műhely korai korszakának a mai szem számára is modernnek ható, az ún. Geometrikus szecesszió ezüst és kerámia-tárgyait mutatjuk be. Az üvegművészet és az épületkerámia érvényesült a szecessziós építészetben is, az osztrák Otto Wagner és a magyar Lechner Ödön és tanítványai formabontó művein. Otto Wagner korai, historikus remekműve, a budapesti Rumbach utcai zsinagóga volt. Az építész szecessziós és modern művei, mint a bécsi Stadtbahn megállótervei mellett épületvázlatai és egy makettje tekinthető meg.

Az Országos Széchényi Könyvtár tárlatának címe: "A tegnap világa", témája a két kultúrváros irodalmi, színházi élete. A kiállítás felidézi az Erzsébet királyné köré gyülekező nem hivatalos "gödöllői udvart", a bécsi Ring, az ún. Sirkecke korzóját, a Stadtpark és Városliget világát, a függönyökkel, dísztárgyakkal zsúfolt pompás enteriőröket és kávéházakat, az opera, a színházak, operett, népszínmű, zene és irodalom egykori szenzációit. Magyar írók német nyelvű kiadásai, osztrák művek egykori magyar változatai mellett, a kor ízlését tükröző, míves kivitelben, a korszak meghatározó folyóiratai, élclapok, karikatúrák, fényképek, díszlettervek idézik fel a korszak hangulatát. A színház és a zene témáját leginkább összekötő irodalom, mely a legszélesebb reprezentációban, az áttörést jelentő új stílusirányzatoktól a ponyvairodalomig villantja fel a pezsgő irodalmi korhangulatot, a szakmai érdekességeken túl, és részben a kiállítási térnek is megfelelően, magukat a műveket is mint iparművészetileg is jelentős alkotásokat mutatja be. Ugyancsak kitér a korszak egy másik cáfolhatatlan jelentőségű kulturális fordulópontjára, a pszichoanalízis megszületésére, a freudi iskola térhódítására. Külön érdekesség a legfontosabb magyar dráma, Madách Imre: Az ember tragédiája című művének bécsi bemutatójához készült díszletkép. Franz Matsch Schratt Katalinról festett szecessziós portréja mellett Ferenc József "barátné"-jának áttört csipkedíszes ruháját és Charlotte Wolter, a Burgtheater ünnepelt drámai színésznőjének bársonyjelmezét is megcsodálhatjuk.

A Magyar Nemzeti Galéria kiállítása, hangsúlyozva a két nemzet művészetének kapcsolódási pontjait és eltérő karakterét, elsősorban az osztrák művészet alkotásaira koncentrálva ad teljesebb képet. A tárlat a "közös" és az "eltérő" utak viszonylatában az 1870 és 1920 közötti időszak festészeti, szobrászati és grafikai anyagát vonultatja fel, kiegészítve iparművészeti tárgyakkal. A kiállítás az első két évtizedet felvillantó képekkel indít, Ausztria és Magyarország művészetének e korszakbeli stiláris és hangulati rokonságait érzékeltetve. Szinyei Merse Pál és Hans Makart barátságának képi dokumentumai között első ízben lesz látható a Szinyei hagyatékában megmaradt két Makart tájkép. A szellemi kötődéseket a kiállításon olyan párosítások reprezentálják, mint Paál László és Eugene Jettel, Mészöly Géza és Theodor von Hörmann, valamint Mednyánszky László és Jakob Schindler, a szolnoki művésztelepet alapító August von Pettenkoffen, Tina Blau és Deák Ébner Lajos képeinek egymás melletti bemutatása.
Az elváló utakat jelölik az 1890-es évektől a késői naturalizmus és plein air stílusában dolgozó művészek: a nagybányaiak - Ferenczy Károly, Hollósy Simon, Iványi Grünwald Béla, Csók Istán, Réti István - és a késői szolnoki művésztelep alkotói - Fényes Adolf, Zemplényi Tivadar.
A kiemelkedő magyar életművek - Rippl-Rónai József, Vaszary János, Gulácsy Lajos, Csontváry Kosztka Tivadar - mellett külön hangsúlyt kapnak világhírű osztrák művészek, Gustav Klimt, Egon Schiele és Oscar Kokoschka remekművei.
A 20. század elején újabb találkozási pontok tanúi lehetünk a bécsi Hagenbund és a budapesti Kéve művésztársulat, valamint a magyar Művészház és az osztrák Neukunst kapcsolatai révén.
A hazai népies szecesszió és az osztrák geometrikus szecesszió izgalmas kontrasztjában, reprezentatív válogatásban jelennek meg a két ország "gesamtkunst" - összművészeti - műhelyeinek, a gödöllői művésztelep és a Wiener Werkstätte iparművészeti tárgyai.
Befejezésül a magyar avantgárdhoz tartozó Nyolcak és aktivisták, a bécsi emigrációban alkotó Kassák kör művészeinek képei az osztrák modernek és a bécsi kinetizmus képviselőinek műveivel párhuzamba állítva kapnak helyet.

2004. ÁPRILIS 24: NYÍLT NAP A MAGYAR NEMZETI GALÉRIÁBAN

10.00 Dr. Bakó Zsuzsanna, a kiállítás rendezőjének tárlatvezetése a Klimt, Schiele, Kokoschka című időszaki kiállításon (C épület, földszinti kiállítótér)
10.00 Rényi-Vámos Katalin gyermek tárlatvezetése az állandó kiállításokon (találkozás: C épület, földszinti csarnok)
11.00 - 13.00 "Te is lehetsz a kincsek őrizője" - századfordulós játszóház gyermekeknek
11.30 Könyvbemutató a múzeum könyvesboltjában (C épület, földszint)
13.30 Veress Ágnes - komplex művészeti foglalkozás gyerekeknek (találkozás: C épület, földszinti csarnok)
15.00 Plesznivy Edit, a kiállítás rendezőjének tárlatvezetése a Klimt, Schiele, Kokoschka című időszaki kiállításon (C épület, földszinti kiállítótér)
16.00 Kórus hangverseny - századvégi, századeleji dalok (C épület, I.em., kupolacsarnok)

A programok múzeumi belépőjeggyel látogathatók.

"Te is lehetsz a kincsek őrizője" - századfordulós játszóház gyermekeknek

Az "EL-MÚLT KOR" művelődéstörténeti játszóháznak a századforduló művészeti életét bemutató foglalkozása. Remsey Ágnes "Cserepecskék" című meséjébe bújva a gyerekek felfedezhetik és elkészíthetik a kor ízlésének megfelelő tárgyak valamelyikét (képkeret, könyvborító, ékszer, festett üveg).

Találkozás 11 órakor a Magyar Nemzeti Galéria C épület földszinti csarnokában. (A játékba később bekapcsolódni nehéz, ezért kérjük, 11 óra előtt érkezzenek!)