Miklós
-7 °C
2 °C

A fáraók után

2005.03.22. 09:53

Nézzen kiállítási tárgyakat!

Az ókori Egyiptom mindig is a szépség és a csodák kimeríthetetlen forrása volt, amely joggal nyűgözte le a kortársakat éppúgy, mint minden későbbi kor emberét. A "Nílus ajándéka" a fáraók napjának leáldozása és Nagy Sándor hódítása (Kr.e. 332) után sem szűnt meg kultúrájában és művészetében a Földközi-tenger térségének egyik legjelentősebb állama lenni. A Szépművészeti Múzeum március 18-án nyíló "A fáraók után - A kopt művészet kincsei Egyiptomból" című kiállítása a Nagy Sándor, a Római Birodalom majd Bizánc és az arab hódítók befolyása alá került Egyiptom kincseit tárja a látogatók elé. A tárgyak zöme a Kairói Kopt Múzeumból, az Alexandriai Görög-Római Múzeumból és a nemrég nyílt Alexandriai Nemzeti Múzeumból érkezik, de a Szépművészeti Múzeum és az Iparművészeti Múzeum kopt illetve graeco-egyiptomi tárgyait is megcsodálhatja majd a látogató. Ez a kétszázhat tárgy együtt, ilyen tematikus és jól áttekinthető elrendezésben még sohasem volt egy kiállító teremben, az egyiptomi tárgyak zöme pedig még nem "vendégszerepelt" külföldi kiállításon.

A görög majd a római és bizánci kultúrával való találkozás az egyik legérdekesebb korszakká teszi Egyiptom Kr.e. 4.- Kr.u. 7. századot felölelő időszakát nem csak történeti, de művészettörténeti, vallástörténeti és nyelvi szempontból is. Ebben a korban születik meg, az említett keveredés miatt nagyon egyedi, de annak ellenére is jellegzetesen egyiptomi, kopt művészet (Kr.u. 300 - 700), amely azonban csak kevesek számára olyan ismert, mint a fáraónikus Egyiptomé. Emellett félreértések is kísérték a kopt művészetet: mindig mint a klasszikus művészettel szembeforduló, illetve az éppen uralkodó birodalom ellen lázadó keresztény népi mozgalomnak tekintették, csak újabban jelenik meg kiegyensúlyozottabb értékelése a tudományos életben. Török László professzor többéves kutatómunka után állította össze a kiállítás tervét, amely tudományos megalapozottságával és jól áttekinthető elrendezésével egyedülálló módon tárja a látogatók elé az "ismeretlen Egyiptomot".

A Budapesti Tavaszi Fesztivál egyik múzeumi szenzációjának számító kiállításának szervezői főműveket mutatnak be: sírsztéléket, építészeti faragványokat, textileket, finoman kidolgozott csontfaragványokat és díszes agyagedényeket, amelyeken remekül látható az egyiptomi hagyományok továbbélése vagy éppen az alexandriai görög stílus, illetve a római művészet hatása. További tárgyak segítségével a kor klasszikus műveltségű egyiptomi patríciusainak politikai, vallási és erkölcsi ideáljairól és értékeiről alkothatunk fogalmat. Pogányság és kereszténység találkozása is érdekes aspektusa a kopt művészetnek: az egyiptomi keresztény művészet kialakulása valamint a pogány (egyiptomi, görög és római) jelképek és ábrázolások keresztény átértékelése is nyomon követhető a két hónapig nyitva tartó kiállításon. A templomokból és kolostorokból származó oszlopfők és falfestmény-töredékek mellett a kiállítás egyik szenzációja egy mostanáig szinte ismeretlen, két oldalán festett, körmeneteken használt 6. századi ikon. A kiállítás segítségével talán az is világossá válik, hogy a klasszikus ókor nem egyik pillanatról a másikra ért véget a 476-os évvel (a Nyugat-római birodalom bukása), hanem ezután még évszázadokon át folytatódott és fokozatosan alakult át középkorivá az antik szellemi és művészeti hagyomány. (Március 18.- május 18., Szépművészeti Múzeum, Hősök tere, kedd-vasárnap 10-17 óráig)