Barbara, Borbála
-5 °C
3 °C

Lakáslízing: mire vigyázzunk?

2006.06.21. 10:51
Lakás önerő nélkül. Ezt kínálja a néhány hónapja már itthon is elérhető ingatlanlízing, amely úgy teszi lehetővé az önrész nélküli lakásvásárlást, hogy az ingatlant lízingcég vásárolja meg, melyet az ügyfél a lízingszerződés megkötését követően havi lízingdíj fizetés ellenében birtokolhat. Az adós a lízing futamideje végén vagy automatikusan (zárt végű lízing), vagy döntése szerint (nyílt végű lízing) szerez tulajdonjogot az ingatlanon. A hitelből történő lakásvásárláshoz önerő szükséges, az adós ugyanakkor már a nulladik időpontban tulajdonosa lesz kiválasztott ingatlanának. A Central European Credit elemzése az utóbbi időben a média fókuszába került ingatlanlízing körüli félreértéseket és pontatlanságokat oszlatja el.

A lízing konstrukció valóban vonzónak tűnik, ám ha jobban szemügyre vesszük, tövisek sajnos ezen a rózsán is akadnak. Kezdjük mindjárt az ingatlannal. Ha azt gondolnánk, hogy jelentős megtakarítások nélkül, végre könnyedén csaphatunk le a hétfői Expresszből korán reggel kiszemelt, aznap megtekintett és az eladónál lefoglalózott, alkalmi vételnek minősített lakásunkhoz, akkor bizony csalódnunk kell. A lízingcégek ugyanis kizárólag új építésű, azon belül is elsősorban az általuk preferált (kiemelt) beruházások lakásaira nyújtanak 100%-os finanszírozást. A 100% ráadásul a lakás nettó vételárára vonatkozik, így a ténylegesen finanszírozott összeg az ingatlan vételárának 80%-a. A nyílt végű lízing ugyanakkor lehetővé teszi, hogy a 20%-os ÁFA fizetési kötelezettség ne azonnal, hanem a lízing futamidejére elosztva, a lízingdíjjal együtt kerülhessen megfizetésre.

Ám történetesen szerencsésnek mondhatjuk magunkat, hiszen választásunk a kritériumoknak megfelelő lakásra esett, indulhatunk is aláírni a lízingszerződést, szabad pénzeszközeinkből pedig végre hőn áhított kubai nyaralásunkra áldozhatunk. Lassan készülődjünk az aláírásra... Megfeledkeztünk ugyanis arról, hogy a lízingcégeknek sajnos személyünket illetően is vannak fenntartásai, egészen pontosan személyünk igazolt jövedelmét illetően.

A probléma megvilágítására vegyünk példának egy 20 millió forint vételárú lakást, melynek 25 éves lízing esetében 125,000 forint körül alakulna a havi törlesztő részlete. Lízingcégünk ekkor felhívja figyelmünket, hogy ehhez legalább 375,000 forint nettó havi jövedelem igazolását látja szükségesnek, és akkor már tényleg nem gördít több akadályt a lakás kulcsai átadásának útjába.

Így a helyzet valamelyest paradoxon: a lízingcégek ajtaján jó eséllyel az önerővel nem, de a havi törlesztő részlet legalább háromszorosának megfelelő összegű, igazolt nettó jövedelemmel rendelkezők kopogtathatnak. Vajon indokolt-e, hogy a lízing finanszírozók ügyfeleik jövedelemigazolásaira tartsanak igényt, miközben (bár magasabb finanszírozási hányadot vállalnak) az ingatlanok tulajdonosaként a bankokénál jóval kedvezőbb jogi helyzetet élveznek adósaikkal szemben? A hitel ezzel szemben önerőt vár el, ugyanakkor tulajdonjogot biztosít és nem vizsgálja az adós jövedelmét.

A Central European Credit hitelezési és lízing tevékenysége során a fedezetül felajánlott ingatlan minél alaposabb megismerésére törekszik, így nem vizsgálja sem az adós jövedelmi helyzetét, sem pedig a kölcsön célját. Az ingatlanok értékbecslését a CEC számára az Euro-Immo végzi. Az ingatlanok széles körére (lakás, üzlethelyiség, iroda, építési telek), különböző konstrukciókban (hitel, magáningatlan fedezetes vállalati hitel, lízing, visszlízing, stb.) képes finanszírozást nyújtani, lehetővé téve ezzel a bankok és az ingatlan lízing cégek által elutasított vagy mostohaként kezelt egyedi igények kielégítését és rugalmas megoldások felvállalását.