Mednyánszky László (1852-1919) emlékkiállítás a Magyar Nemzeti Galériában

Kurdi Bálint (Nyuli) 1882-1885 Katona József Múzeum, Kecskemét

A Magyar Nemzeti Galéria és a Szlovák Nemzeti Galéria (Slovenská Národná Galéria) nagyszabású közös kiállítása első ízben tesz kísérletet arra, hogy a századforduló magyar festészetének egyik legtalányosabb és legjelentősebb művészének életművét megközelítő teljességében mutassa be. A magyar közönség számára nyilván a felfedezés erejével hat majd, hogy megismerkedhet Mednyánszky életművének azzal a korai szakaszával, amelynek emlékeit javarészt szlovák gyűjtemények őrzik. A Szlovák Nemzeti Galéria, valamint más szlovákiai közgyűjtemények anyagából érkezett 71 festmény és 150 grafika mellett a bécsi Hadtörténeti Múzeum (Heeresgeschichtliches Museum), a Magyar Nemzeti Galéria, valamint budapesti és vidéki múzeumok gyűjtményeiből, illetve magángyűjteményekből válogatott anyag - összesen mintegy 250 festmény és 200 rajz - a Magyar Nemzeti Galéria két nagy kiállítótermében kerül a nyilvánosság elé.

Olvadás 1900-as évek eleje Dobó István Vármúzeum, Eger

A földszinti nagy teremsorban kaptak helyet Mednyánszky azon nagyméretű, olykor a kétmétert is meghaladó vásznai, melyeken az őt foglalkoztató festői és kifejezésbeli problémák végső megoldásait rögzítette. Ismeretes, hogy mind figurális, mind tájképi motívumait sokszor földolgozta és a különböző méretű változatokon az azonos motívumok ellentétes szimbolikus tartalmát kutatta. Itt láthatók Mednyánszky úgynevezett csavargóportréi, azok a művei, melyekkel 1897-es párizsi kiállításán bemutatkozott. Ez a téma is egész életén át foglalkoztatta a művészt. Szülőföldjének kocsisai, napszámosai, Budapest csavargói után Párizs külvárosainak nincstelenjein át egészen a világháború meggyötört katonáinak arcképeiig terjed ez a sor. Külön csoport Mednyánszky portréfestészetében a "rabbiportrék" sora.

Szerbiában 1914 Magyar Nemzeti Galéria

Öreg galíciai zsidókról festett arcképein olykor saját arcvonásai tűnnek fel. Mednyánszky művészetének leg-ismertebb, s talán legnagyobb terjedelmű egységét tájképei alkotják. Alpesi, tátrai vagy alföldi tájai intenzív, szimbolizmussal telített tájszemlélet eredményei. Az ismétlődő variációkból születő sorozatok egy többrétegű természetélmény meg-teremtését szolgálják, hasonlóan akár az impresszionisták törekvéseihez is, bár Mednyánszky igazi, szellemi értelemben vett kortársait elsősorban a bécsi festők között találjuk meg.

Öreg ember (Önarckép?) 1914 körül Magyar Nemzeti Galéria

Külön tematikus és kronológiai egység Mednyánszky első világháborús képeinek sora. A művész, aki 62 évesen önkéntes tudósítóként került a frontra, összetett emberi és természeti eseményként dolgozza föl a háborút úgy, hogy az mentes marad mindenféle szenti-mentalizmustól és öncélú narrativitástól. A harmadik emeleti grafikai kiállítóteremben Mednyánszky rajzolói munkásságáról kapunk áttekintést. A művész, aki gyermekkorától kezdve vázlatfüzetek százait rajzolta tele, mindig rajzban vetett föl egy-egy tematikus vagy kompozíciós problémát. Izgalmas kísérlet végigkövetni egy-egy nagy festmény kialakulását az első rajzi feljegyzésektől kezdve az egyre nagyobb méretű olajkompozíciókon át a végső változatig.

Verekedés után 1896 k. Magyar Nemzeti Galéria

Mednyánszky fej- és természet-tanulmányai egy érzékeny és igényes rajzoló önmagukban is teljes művészi értéket képező munkái. Illusztrátori munkássága rajzművészetének eddig alig méltatott, jelentős része. Tájrajzai, melyeket olyan jelentős kiadványokhoz készített, mint pl. az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben, a mai néző számára már szinte teljesen ismeretlenek. Mostani kiállításukkal Mednyánszky László grafikáinak jelentőségére külön is szeretnénk ráirányítani a figyelmet. A kiállítást tudományos katalógus kíséri magyar és német nyelven, melyben mintegy 460 oldalon hazai és szlovákiai szakemberek tanulmányai mellett Mednyánszky valamennyi kiállított műve, sőt ezen felül még számos alkotása színes reprodukción látható. Külön kötetben, csorbítatlanul és bőven jegyzetelve kerül kiadásra a festő naplója.

A katalógus főszerkesztője Markója Csilla, a kiállítást - nemzetközi munkacsoport segítségével - Bakó Zsuzsanna rendezte.