Opera Antiqua fesztivál a Művészetek Palotájában

Marc-Antoine Charpentier: Actéon
pastorale en musique (c. 1683) H. 481

Henry Purcell: Dido and Aeneas
Egyfelvonásos operák, részben szcenírozott előadásban

Az Actéon szereposztása:
Actéon - Jean-Francois Lombard
Diane - Csereklyei Andrea
Arthébuze - Kiss Noémi
Junon - Németh Judit

A Dido and Aeneas szereposztása:
Dido - Halmai Katalin
Aeneas - Hámori Szabolcs
Belinda/Second Witch - Kiss Noémi
Second Woman / First Witch - Csereklyei Andrea
Sorceress - Németh Judit

Közreműködik a Purcell Kórus és korabeli hangszereken az Orfeo Zenekar
Vezényel: Vashegyi György
Rendező: Káel Csaba

Mi inspirálhatta Purcellt egyetlen operája, a Dido and Aeneas megkomponálására? A Vashegyi György vezette Purcell Kórus és az Orfeo Zenekar nagyszerűen összeállított műsora erre a kérdésre keresi a választ.

A hangversenyen elhangzó két művet ugyanis nemcsak az fűzi össze, hogy néhány év különbséggel a XVII. század végén keletkeztek, hanem az is, hogy a ritkán hallható Charpentier-kompozíció, az Actéon a legfrissebb kutatások szerint a Csatorna másik oldalán született, népszerű Purcell-mű fontos elődjének számít. Könnyen lehet, hogy a kisopera ("pastorale en musique" vagy "opéra de chasse") bemutatóján az haute-contre hangfajú címszerepet maga Charpentier énekelte.

* * * * * * *

November 29., kedd 19.00 óra

Michael Haydn: Andromeda e Perseo
Opera két felvonásban

Andromeda - Fodor Beatrix
Perseo - Gál Gabriella
Fineo - Szappanos Tibor
Ceseo - Asztalos Bence

Közreműködik: Szombathelyi Szimfonikus Zenekar és a Berzsenyi Dániel Főiskola Énekkara (karigazgató: Vinczeffy Adrienne)
Díszlet: Sellyei Gábor
Jelmez: Cselényi Nóra
Vezényel és rendezte: Pál Tamás

Michael Haydn, Joseph Haydn testvéröccse a maga korának nagyra becsült komponistája volt. Alkotásait az idő és a zseniális idősebb fivér művészete árnyékba borította, ám napjainkban - a zeneszeretők legnagyobb örömére - egyre több műve kerül elő a feledésből. Első ránk maradt miséjét Nagyváradon komponálta, de a zenetörténet mindmáig nem derítette ki, hogyan jutott Magyarországra. 1762-ben Salzburgba került, ahol a hercegérsek udvari muzsikusa és koncertmestere lett. 1783-tól, amikor is bemutatták első graduáléját, egyre-másra születtek kompozíciói, elsősorban a szakrális zene területén. Bátyja is nagyra tartotta, és úgy vélte, hogy Michael az egyházi zene terén felülmúlja őt. Tanárként ugyancsak komoly hírnevet szerzett magának, mások mellett tanítványai közé tartozott Reicha, Neukomm és Weber.

Az Andromeda e Perseo Giambattista Varesco salzburgi főkáplán szövegkönyvére készült. Varesco kitűnő librettista volt, Mozartnak is dolgozott, ő írta például az "Idomeneo" szövegét. Perszeusz és Andromeda mitológiai történetében Varescót elsősorban a négy főszereplő lelkivilága érdekli, s Haydn a kétfelvonásos librettót a kor követelményei szerint virtuóz vokális szólamokban komponálta meg.

* * * * * * *

November 30., szerda 19.00 óra

Fesztivál Színház
"OPERA ANTIQUA"

Marc-Antoine Charpentier: Actéon
Henry Purcell: Dido and Aeneas

Részletesen lásd november 27-énél.

* * * * * * *

December 4., vasárnap 11.00 óra

Fesztivál Színház
"Opera mindenkinek"

Részletesen lásd a Családi és ifjúsági programok fejezetben.

* * * * * * *

December 7., szerda 19.30 óra

Nemzeti Hangversenyterem
"OPERA ANTIQUA"

Rameau: A lovagok
Opera koncertszerű előadásban

A Les Arts Florissants előadása

Argie - Katia Velletaz
Atis - Anders Dahlin
Orcan - João Fernandes
Anselme - Matthieu Lécroart
Manto - Emiliano Gonzales-Toro
Nérine - Danielle De Neise
Vezényel: William Christie

Lányszöktetés, zarándoknak álcázott lovagok, gyilkossági kísérlet, varázslatok, végül a szerelmesek egymásra találása - Rameau operája, A lovagok különös ötvözete a drámának és a bohóctréfának, daloknak, táncoknak és paródiának. A darabot 1760-ban mutatta be a Párizsi Királyi Zeneakadémia. Rameau ezzel a művével is folytatja azt az utat, amelyet korábbi műveiben kijelölt: áttöri a korlátokat a hagyományos műfajok, az opera-tragédia, a balett-komédia, a pásztorjáték és a bohózat között. A zenei csúcspontokat nem az áriák jelentik, hanem a recitativók, amelyek zenekari kísérete megteremti a drámai feszültséget.

Az izgalmas történetet a világ egyik legjelentősebb régizenei együttese, a Les Arts Florissants, korabeli hangszereken játszó zenészek és énekesek csoportja adja elő. Nevüket, a "Virágzó Művészeteket" Charpentier egyik rövid operájától kölcsönözték, s ezzel tevékenységi körüket is kijelölték: elsősorban XVII-XVIII. századi francia operaszerzők darabjait és más nemzetiségbeli kortársaik alkotásait mutatják be. A zenei megvalósítás mellett a színpadra és a táncra is nagy hangsúlyt fektetnek.

Az Amerikában született, és 1971 óta Franciaországban élő William Christie csembalóművész, karmester, zenetudós és tanár úttörő szerepet játszott a XVII-XVIII. századi francia zene reneszánszában és népszerűsítésében. 1979-ben ő alapította meg a Les Arts Florissants együttest. Christie több mint hetven lemezfelvételt készített, és Caenben akadémiát alapított fiatal énekesek számára. A műfaj iránti élénk nemzetközi érdeklődést A lovagok mai szereposztása is tanúsítja: a hat fiatal énekes hat különböző helyről érkezett: van közöttük afrikai születésű portugál, chilei, svéd, francia, svájci és amerikai is.