Európai tendencia a sorkötelezettség eltörlése

Szinte mindenhol a világon vita van a sorkötelezettség fenntartásáról. A hidegháborús szembenállás elmúltával Európa nyugati felében több ország is felismerte, hogy felesleges a nagy létszámú, költséges reguláris erők fenntartása. A kontinens talán legerősebb hadseregével rendelkező Nagy-Britanniában már negyven éve áttértek az önkéntességre, Írországban sem soroznak, miként Luxemburgban sincs kötelező katonai kiképzés. Az elmúlt években tért át - főként gazdasági okok miatt - az önkéntes haderőre Hollandia és Belgium. Franciaországban sem kell már bevonulniuk a fiataloknak, több mint kétszáz éves hagyományt megszakítva ezzel, hiszen a modern hadkötelezettséget a forradalom megvédése érdekében itt vezették be először. A mediterrán országok közül Spanyolország, Portugália és Olaszország is elhatározta az áttérést az önkéntes haderőre. A tengerentúlon a világ legerősebb hadseregét működtető Egyesült Államokban és Kanadában sem soroznak.

Európa tehát az önkéntességen alapuló, professzionális haderő felé tart és nem kivétel ez alól a mi térségünk sem. Szlovéniában tavaly szerelt le az utolsó sorkatona. Szlovákia, valamint a NATO-ba velünk együtt belépő Csehország 2006-ban bízza hivatásosokra és szerződésesekre a fegyverforgatást, Románia vélhetően egy évvel később. A tíz éve még háborút vívó Horvátország is a váltás mellett döntött.

Azokban az országokban is, ahol még nem mondták ki a behívások leállításának dátumát, jelentősen csökkentik a fegyveresek számát. Ausztriában a közvélemény többsége is támogatja a sorkötelezettség eltörlését, ám még nincs forgatókönyv az áttérésre. Szerbiában a sorkatonai időt rövidítik, és akárcsak Ukrajnában, faragnak a hadsereg létszámán. Még Oroszországban is megkezdődött az önkéntesség tesztelése. Bizonyos alakulatoknál már nem szolgálnak sorkatonák, 2007-től pedig a készenlétet adó alakulatoknál csak önkéntesek kapnak feladatot.

"A jövő kihívásainak megfelelő profi hadsereg kiépítése szinte minden európai országban célkitűzéssé vált, és csak a váltás dátuma kérdéses" - véli Juhász Ferenc védelmi miniszter. Az új évezred új védelmi struktúrájában a mennyiségi haderőt minőségi váltja fel. A NATO-n belül kialakítandó feladatmegosztás miatt egy hadseregnek nem kell valamennyi képességgel rendelkeznie. Ám amelyiket fenntartja, azt professzionális szinten kell ellátnia. A speciális képességekhez bonyolult eszközökre és jól kiképzett katonákra van szükség, olyanokra, akik nem csupán fél évig, hanem éveken keresztül gyakorolva látják el a feladatukat - mondta a miniszter. Juhász Ferenc közölte: nemcsak a közvélemény nyolcvan százalékának akaratát vették figyelembe a sorkötelezettség megszüntetésekor, hanem katonapolitikai, gazdasági realitásokat is, akárcsak a többi, a váltást már eldöntő európai országban.