Jácint
15 °C
31 °C

Riasztó mobilok

2009.03.16. 11:02
Google Android mobil platformra fejlesztett mozgásérzékelő és riasztó rendszert a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Villamosmérnöki és Informatikai Karának negyedik évfolyamos hallgatója, a T-Mobile II. Mobilnet pályázatának egyik győztese. Interjúsorozatunkban, amelyben bemutatjuk az egyetemisták számára kiírt idei pályázat győzteseit, először Berke Andrást kérdeztük.

- Hogyan működik az általad kifejlesztett rendszer, és mi az előnye egy hagyományos riasztóhoz képest?

- Alkalmazásom a telefonkészülék kamerájáról beérkező képsorozaton végez mozgásérzékelést, és ezenkívül egy internetes vagy SMS-es rendszer segítségével egy távoli helyre is el tud juttatni riasztást mozgás esetén. Ezzel elsősorban olyan otthoni, egyedi felhasználókat lehetne megcélozni, akik ezt a technológiát egyszerű biztonságtechnikai célokra használhatnák fel. Például az ember este otthagyja a telefont a nappalijában, és ha esemény történik, a készülék SMS-t küld. Egy másik lehetséges alkalmazási terület lehet egyébként akár babafigyelés is. Ami a további előnyöket illeti: egy hagyományos riasztórendszer kiépítése jóval bonyolultabb, mint egy ilyen mobilos megoldás, ami nem igényel különösebb beüzemelést, és az üzemeltetése is egyszerűbb. Csak fel kell tenni az alkalmazást a telefonra, amit a felhasználó - saját készülék lévén - könnyedén tud kezelni.

- A lakás tulajdonosa a távolból akár be is leshet az otthonába, tehát képet is láthat, hogy mi okozta a riasztást?

Az alkalmazás jelenlegi verziójában már elérhető az a funkció, hogy a mobilkészülék az internetre a riasztás esemény mellett azt a konkrét képkockát is feltölti, ami az eseményt kiváltotta, tehát a felhasználó láthatja, hogy mi okozta a riasztást. Ami viszont egyelőre nincs megvalósítva, az az a lehetőség, hogy a felhasználó távmenedzselje is az alkalmazást, tehát tetszőleges pillanatban képet kérjen az otthona állapotáról.

- Mekkora adatforgalmat generál az alkalmazás jelenlegi formájában?

- A program természetesen csak a kommunikációhoz használja a mobilinternetet, az egész feldolgozási folyamat a telefonon megy végbe.

- Honnan az isteni szikra, az ötlet?

- Nemrég részt vettem egy mobilrendszerekkel kapcsolatos kutatási projektben az Automatizálási és Alkalmazott Informatikai Tanszéken, és az ott velünk együtt dolgozó tanáraim hívták fel a figyelmemet a pályázatra. Ők javasolták, hogy olyan ötlettel vegyek részt, ami kihasználja azokat a technológiákat, amelyekkel foglalkoztunk. Az elképzeléseim között szerepelt egy ilyen mozgásérzékelőnek a kivitelezése, de akkor ez csak egy felbukkanó ötlet volt, és a konkrét megvalósíthatóságának és a lehetséges felhasználási módoknak a kérdésével egészítettem ki. Illetve utána elvégeztem magának a programnak a megvalósítását is. Bár ahogy említettem, a koncepciónak most még nem minden elemét tartalmazza a program, de az alapfunkciók, így az érzékelés és riasztás már működik.

- Látsz-e rá esélyt, hogy a programodból egy ténylegesen igénybe vehető szolgáltatás legyen?

- Azt gondolom, hogy igen, minden további nélkül, bár most még vannak nehézségek. A fejlesztésem jellegzetessége, hogy Google Android új mobilplatformjára készítettem, és az első androidos készülék Magyarországon még nem is kapható kereskedelemi forgalomban, illetve ami elérhető, annak még vannak hibái, ezért nem teljesen ugyanúgy kezeli a korábban csak PC-n, virtuális környezetben megismert fejlesztői környezetben készült alkalmazásokat, ahogy azt kellene. Viszont az idei évre a nagyobb gyártók olyan készülékeket is ígérnek, amelyek tényleg 100 százalékban kompatibilisek lesznek az Androiddal. Tehát szerintem rövid időn belül valóban működőképes lesz ez a megoldás valódi, üzleti alkalmazásokban is.

- Megvan az elképzelésed üzleti modellje is? Miből térülne meg a fejlesztés?

- Az Androidnál, hasonlóan az Apple iPhone-nál már megismert Apple Store modelljéhez, úgy tudnak a felhasználók mobil alkalmazásokat letölteni, hogy a gyártók központi szerverén böngészhetik az elérhető alkalmazásokat. Erre a szerverre bárki tölthet fel saját applikációt és megszabhatja, hogy mekkora összegért tudják azt a végfelhasználók onnan letölteni. Ilyenkor ugyan levesz valamennyi hasznot az Apple, illetve az Android esetében a Google, de a profit nagy része a kiválasztott alkalmazás készítőjét támogatja. Én is erre az üzleti modellre építettem fel a koncepciómat.

- Egyébként nem lehetne ezt az alkalmazást más típusú telefonokra is elkészíteni?

- Azért választottam az Androidot, mert egyrészt ez egy viszonylag fejlett platform, tehát könnyedén, gyorsan lehet vele látványos és jól működő alkalmazásokat készíteni, másrészt azok a készülékek, amelyek ezt támogatni fogják, viszonylag nagy számítási kapacitással rendelkeznek. A mozgásérzékelés meglehetősen erőforrás-igényes, tehát viszonylag gyorsan kell több matematikai műveletet elvégezni, és emiatt a kisebb számítási kapacitású telefonoknál a feldolgozási képességűk felső határát feszegetné ez program. Emiatt akármilyen mobil nem jöhet szóba, de az Androidot támogató telefonokhoz hasonló teljesítményű készülékek azért vannak még a piacon. Kipróbálni még nem volt módom, de például egy Windows Mobile-os vagy Symbian-os telefonokon is megvalósítható lenne az elképzelésem.

- A pályázaton való győzelmedet értékes tárgynyereményekkel, mobilinternettel, notebookkal honorálták, de ezeken túl, tudsz-e még valamilyen formában profitálni a részvételből?

- Maga a szakmai tevékenység, amit végeztem a feladat kapcsán, mindenképpen egy jelentős profitnak számít, mert az ehhez kapcsolódó munka túlmutat az egyetemi rutinfeladatokon, tehát ilyen szempontból is nagyon hasznos volt, másrészt az Android-technológiákkal és ezzel az alkalmazástípussal a jövőben is fogok foglalkozni. Ez volt az első konkrét mobilprogram-fejlesztésem, és sokat tudtam belőle tanulni.