Az itthon a köznyelvben "szoftverrendőrségként" emlegetett BSA az elmúlt napokban közel 50 ezer kis- és középvállalkozást keresett meg egy olyan levéllel, amelyben a cégek által használt számítógépes programok felsorolását kérik az érintettektől a "szoftverkezelési gyakorlat fejlesztése" céljából.
A levélhez kapcsolódó űrlapon felsorolt szoftverállományra a BSA "szoftvertanúsítványt" ígér, ám sokak szerint a levél a társaság egy újabb próbálkozása arra, hogy illegális (licenc nélküli) szoftverekkel dolgozó cégeket találjon.
Önbevallás
Akik az űrlap kitöltésekor illegális szoftvereket is feltüntetnek, lényegében önmagukat jelentik fel, akik viszont nem válaszolnak azért lehetnek gyanúsak, mert lépésük úgy értelmezhető: titkolnak valamit.
A BSA csak egy üzleti szövetség, amely a mögötte álló néhány gyártó érdekeit képviseli, hangsúlyozta Péterfalvi Attila. Így nincs semmilyen hatósági jogköre, a válaszadás megtagadása semmilyen jogkövetkezménnyel nem járhat.
Ezek már magánszemélyek
Az adatvédelmi biztos a vállalkozásokkal kapcsolatos adatvédelmi ügyekben nem illetékes, ám most azért vizsgálódhat, mert a BSA célkeresztjébe került társaságok között több egyéni vállalkozó, illetve ügyvéd is van.
Péterfalvi jelezte: hivatali elődje megállapodást kötött a BSA-val arról, hogy magánszemélyek szoftverhasználati szokásai után nem nyomoznak, ezzel a levéllel ezt a BSA felrúgta.
