MTE-kerekasztal a tartalomszűrésről

MTE-kerekasztal a tartalomszűrésről

Szükséges-e az állam szerepvállalása?

2003. 10. 02., 11:01 | Frissítve: 2003. október 02., csütörtök 11:24

Nyílt kerekasztalbeszélgetés-sorozatot indított a Magyarországi Tartalomszolgáltatók Egyesülete - amelynek alapítói között az Index.hu is megtalálható - az internetes tartalom jogi szabályozásának aktuális kérdéseiről a Független Médiaközpontban. Az első, szerdán megrendezett vita a kiskorúak védelmét szolgáló szűrőrendszerek technikai alkalmazhatóságáról, valamint a hazai bevezetés lehetőségéről szólt.

A vitaindítóban Dr. Rozgonyi Krisztina, az MTE jogi tanácsadója ismertette az internetes tartalomszolgáltatókat tömörítő szervezet álláspontját. A gyerekek védelmében alkalmazott technikai szűrés lehetőségétől a nagy tartalomszolgáltatók nem zárkóznak el, amennyiben az szigorúan önkéntes alapon történik (azaz a szülők választásán múlik, hogy számítógépükre a szűrőszoftvert feltelepítik-e), és nem központilag - államilag, vagy az internetes hozzáférést szolgáltató vállalat által - irányított módon történik.

Rozgonyi hozzátette még, hogy az állam viszont - akár anyagi erőforrások biztosításával is - aktív szerepet vállalhat egy ilyen szűrőrendszer megismertetésében és elterjesztésében, azonnali segítségnyújtásra alkalmas call centerek felállításában, valamint a tartalomszolgáltatók által működtetett önszabályozó testületek hivatalos elismerésével. Végezetül megjegyezte, hogy ezek az elvek egybeesnek az Európai Unió által megfogalmazott irányelvekkel is.

Az EU inkább oktatna

Az Informatikai Minisztérium részéről Dr. Suba Ferenc főosztályvezető válaszában kifejtette, hogy az Európai Unió által három éve elindított Safer Internet Action Plan-hez (Akcióterv a biztonságosabb internetért) hazánk is csatlakozott, így az ott lefektetett alapelvek tekintetében nincsen vita. Megjegyezte azonban, hogy a minisztérium döntéshozói csak nagyon óvatosan mernek lépni a tartalomszűrés kérdéseiben, félve az esetleges kedvezőtlen sajtóvisszhangtól. Kiemelte, hogy az EU a hangsúlyt az oktatásra és az internetes tartalomszolgáltatásokkal kapcsolatos felvilágosításra helyezi, a technikai szűrés lehetősége csak második legjobb megoldásként ajánlott. Amennyiben pedig bármilyen hazai adaptációra sor kerül, abban az érintett civil szervezetek bevonásával döntenek és cselekszenek majd.

Dr. Mayer Erika, a hozzáférés-szolgáltatókat reprezentáló ISZT (Internetszolgáltatók Tanácsa) jogi képviselője a félelem legyőzését és a tájékoztatás megkezdését javasolta a minisztériumnak. Mint mondta, lehet állami feladatokat találni az internetezés biztonságos kereteinek a megteremtése körül, hiszen például mindannyian úgy gondoljuk, hogy az autós közlekedés szabályozása is állami feladat.

Élénk vita alakult ki a szűrőszoftvereket forgalmazó Filter:Max nevű cég képviselőjének, Nemes Dánielnek a felszólalása után. Nemes igen erős állami szerepvállalást sürgetett, és kiállt azon nézete mellett, hogy a gyermekek biztonságos internetezését nem lehet a szülőkre bízni. Megjegyezte még, hogy a központi, hozzáférés-szolgáltatói oldalon sokkal hatékonyabb tartalomszűrést lehet megvalósítani.

Tökéletlen a technológia

Kérdésre válaszolva Nemes elmondta, hogy a szűrőszoftverek mindazonáltal nem tökéletesek, mintegy 70-80 százalékos pontossági aránnyal működnek, ez azonban még a közeljövőben tovább javulhat. További kérdésekre adott válaszaiból az is kiderült, hogy a technológia jelenlegi állása lehetővé teszi pornóképek azonosítását és blokkolását is.

Az önkéntes alapú hazai tartalomcímkézéssel és -szűréssel szemben elhangzott kritikával - mely szerint ez a módszer alkalmatlan arra, hogy külföldi káros tartalmakat felismerjen - szemben Weyer Balázs, az Origo főszerkesztője rámutatott, hogy a hazai internetes forgalom döntően legnagyobb része nagyjából ötven nagy hazai tartalomszolgáltatónál koncentrálódik, és csupán egészen elhanyagolhatóan kis része jut el a vitatott külföldi webhelyekhez. Mint mondta, a hazai hagyományos média szabályozása sem foglalkozik például külföldről behozott pornóújságok kérdéseivel, hiszen ezek itthoni olvasottsága is eltörpül például a TV2 nézettsége mellett.

hirdetés
hirdetés