Küldje el ezt a cikket barátjának, ismerõsének!
Nyomtatható változat

Művészetek völgye

Sétánkat a falu „foxódi” (túlsó) végéből kezdtük, (szisz)tematikusan haladva a falu központja felé az - előző este már töviről hegyire bejárt - Petőfi Sándor utcán.

Ha nem kifejezetten a témára kihegyezve indultunk volna útnak, észrevétlenül hagytuk volna magunk mögött a Sárga Rózsa névre keresztelt kisboltot, amely szerényen húzódott meg az egyik kereszteződésben egy diófa hűs árnyékában. A bolt külseje is önmagáért beszél, belül ráadásul érző szív dobog - egy kedves szőke hölgy személyében, aki barátságosan kalauzolt végig a szűkösnek nem mondható árukészleten. Az elmaradhatatlan parizer és kifli (aki friss péksüteményt szeretne, keljen a tyúkokkal) beszerzése után tovább indulva egy terjedelmes tábla állta utunkat, amely a Klastrom színpad felé invitált. Az 1332-ben épült templom romjaival átellenben műanyag, euro-konform illemhelyek alkottak kontrasztot, az impozáns középkori romok tövében - amelyeket lelkes kolléganőm több helyütt megmászott – állították fel a színpadot, ami 3 gyerek szotyolázott performance jelleggel.

ÁFÉSZ Vegyesbolt	Sárga rózsa bűfé

Vad bogáncs-csatát élénk érdeklődést váltott ki a falu kutyáinak körében, és mi kellemesen megszomjaztunk. Ezért a legközelebbi, stílusosan Klastrom névre keresztelt kocsma felé fordítottuk szekerünket. Kinn frissen ácsolt padok, bent a jól ismer magasított pult, és piros viaszosvászon terítővel bevont asztalok fogadtak. A falakon akvarell- és olajfestmények kelleték magukat, melyek némileg csillapították kultúrszomjunkat, míg a kocsmárosnéra vártunk. Sajnos a felszolgált nagyfröccs minősége nem ütötte meg az ISO 9001-es minősítést, íze a vizes ecetére hajazott. A szemközti ÁFÉSZ boltba csak az olvasók minél teljeseb tájokoztatásának igénye hajtott. Az eladó exkluzív nyilatkozatában kifejtette, a vegyeskereskedés szombaton 18 óráig, vasárnap délután 4-ig lesz nyitva, a népek mennyiségének függvényében.

Információs központ

A település szívében áll a frissen felújított Teleház, amely egyéb funkciói mellett a fesztivál egyik információs központjának szerepét is ellátja. Az épületben kiállítóterem és könyvtár is helyet kapott, lehetőség van internetezésre, árulnak heti- és napijegyet a fesztiválra és itt lehet kerékpárt is bérelni. Tíz méteres maratoni túra után megérkeztünk a híres Mogyoróházhoz ( www.extra.hu/mogyorokhaza ), innen helyszíni jelentés később.

Kocsma az óvoda udvarán

Az óvoda udvarán békés csendélet fogadott: a mászókák mellett több hektoliter sör várta, hogy megcsapolják.

Felfedező utunkat folytatva elhaladtunk kiállítótermek, templomok és egyéb alkalmi szórakozóhelyek mellett, majd végül egy karámnál állapodtunk meg, ahol egy gyönyörű fehér ló és háreme állomásozott.

Katácska paripát etet

Miután megtapasztaltuk, mire jó a villanypásztor - a másik oldalról - , összeismerkedtünk a paripával, aki békésen tűrte, hogy mi, elfajzott kétlábúak a tenyerünkből etessük. A napsütés ismét kiszárította a torkunkat, pavlovi reakcióként tehát felkerestünk a falu másik állandó kocsmáját.

Ezután már csak egy felfedeznivalónk akadt, a focipálya és a mellette elterülő Lőtér Színpad. A pályán és környékén felállított sátrak között egy fóliából és PVC csövekből összerakott, csőszerű építményre lettünk figyelmesek, melyet az elemek erőteljesen megtépáztak. Mint kiderült, ez egy alternatív kiállítóterem - lenne, ha az északi szél nem bontaná le percenként.

Mogyorókháza

A kirándulás intermezzójaként még elbeszélgettünk a színpad őrzőjével, aki kimerítő körképet adott a falu gazdasági és kulturális potenciáljáról.

Az idő alatt, míg ezt a cikket megírtam, benépesedett a falu. Koncertek, színház, mozi, Ráday Mihály fotókiállítása, hullámokban érkező hátizsákosok, hiperérzékeny művészek, bor, hangulat. Gyertek ti is.