Küldje el ezt a cikket barátjának, ismerõsének!
Nyomtatható változat

A Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége (MEOSZ) adatai szerint az aktív korú, megváltozott munkaképességű állampolgárok 68 százaléka munka nélküli, az érintettek kétharmada szeretne dolgozni, ha találna magának munkaalkalmat. Mint dr. Derera Mihály, a szervezet képviselője elmondta, ha csak a mozgáskorlátozottakat vesszük, a munkavégzésre biztosan alkalmasak száma akkor is százezerre becsülhető. Mivel számukra eddig csupán pár tucat távmunkahely létesült, a most tervbe vett ezer állás létrehozása komoly segítséget nyújt.

A fogyatékosszervezetek képviselői ugyanakkor szkeptikusak a program várható eredményeit illetően, mivel az elmúlt pár évben azt tapasztalták, hogy hiába képeztek ki szakembereket egy-egy távmunkára, nehezen tudták elhelyezni őket, a munkaadók ugyanis egyelőre nem számolnak a távmunka lehetőségével.

Mikes György, a Siketek és Nagyothallók Országos Szövetségének elnöke arra is szeretne garanciát látni, hogy az állam nem az egyszeri támogatást tekinti megoldásnak, hanem folyamatos feladatként vállalja a fogyatékosok munkához juttatását. Ehhez arra is szükség lenne, hogy a kormányzat nagyobb hangsúlyt fektessen a távmunka előnyeivel kapcsolatos felvilágosításra mind a munkaadók, mind a munkavállalók részére. A jelenlegi szabályozók mellett ugyanis a munkaadók nem különösebben érdekeltek abban, hogy távmunkában dolgoztassák alkalmazottaikat, ráadásul az átlagos magyar menedzser nem szereti, ha nem tudja rajta tartani a szemét az alkalmazottakon. Derera szerint hosszú távon az lehetne a megoldás, ha nemcsak a vállalkozói oldalt célozná meg a program, hanem a nemrégiben beindított minisztériumi, fogyatékosok által üzemeltetett callcenter mintájára a közigazgatási és a nonprofit szektor is megpróbálkozna új munkahelyeket létesítésével.