A magyar biciklis nem fél Londontól

2013.11.22. 10:01
81 hozzászólás

Két héten belül hat biciklis halt meg London egyetlen útszakaszán. Ezzel kapcsolatos cikkünkre külföldön élő olvasóink reagáltak. Körülnéztünk, Európa mely városaiban tekernénk még nyugodtan. Rossz idő ide vagy oda, megint csak észak felé mennénk.

Két héten belül hat biciklis halt meg London egyetlen útszakaszán. Volt olyan, hogy egy nap alatt többet, a másodikat éppen az elsőt gyászoló tömeg feloszlása után gázolták halálra. Mostanra nem csak a londoni biciklisek, a helyi városvezetés is pánikol.

A korábbi közlekedési miniszter azonnal lépéseket sürget, mégis alapos vizsgálatokat követel, pedig a Guardian publicistája szerint a kettő kizárja egymást. Az újságíró szerint ráadásul már készültek tanulmányok, már zajlanak a biciklis szupersztrádák fejlesztései, teljesen vagy részben leválasztott kerékpárutakat építenek, a hátsó utakon csendesebb vonalakat alakítanak ki, útkereszteződések tucatjait modellezik újra, és összesen mintegy egymilliárd fontot költenek a kerékpárosok biztonságára. „Semmi sem áll közelebb a polgármester szívéhez, mint ez” – írja. De a biciklisek minél előbb akarják a változásokat. „Terveink az elmúlt harminc év legnagyobb változását hozzák belső-Londonba, ezért nem tudjuk, és nem is fogjuk máról holnapra megcsinálni”, üzeni nekik.

Londonban már felmerült az is, hogy megtiltják a zenehallgatást biciklizés közben, vagy hogy a reggeli csúcsidőben kitiltják a teherautókat a kritikus városrészekből. Utóbbi rendszer Párizsban évek óta működik, de tavaly még így is többen haltak meg a francia főváros belvárosában, mint a britében. Gillian emellett azt is megjegyzi, hogy 2002-ben Londonban 110 millió biciklis útból húsz végződött halállal, míg tíz évvel később már 180 millió ilyen út volt és 14 haláleset. „Ez nem mészárlás”, írja.

Londonból jelentjük – a bicajos a hibás

„Én nagyon elégedett vagyok a londoni biciklis rendszerrel, rengeteg jelzés, sáv, lámpa van az általam használt szakaszokon, Dél-Londontól a belvárosig”  írja olvasónk, Zsolt, aki több év kihagyás után idén ült újra bringára. „Eleinte féltem egy kicsit, számomra idegen a bal oldali közlekedés, de pár hét alatt belerázódtam.” Viszont sokkoló látvány volt, hogy sok biciklis felelőtlenül közlekedik, jelzéseket, sávokat, lámpákat, forgalmat, vagy akár más bicikliseket teljesen figyelmen kívül hagyva; többször maradt tátva a szám más biciklisek manővereitől, mint autósokétól” – írja.

Dániel biciklisfutárként napi tíz órát teker Londonban „és még egyetlen autós sem tudta felhúzni”. A CS2-n is rendszeresen járt, de ott sem esett baja. „Inkább pozitívan csalódtam eddig az autósokban, nagy részük figyelmes” – írja.

DSCF1788
Fotó: Olvasónk
 

„Ma reggel zöld lámpánál majdnem elütött egy biciklis, aki átszáguldott a zebrán fékezés nélkül” – írja Edina, és megjegyzi, a bringán nem is volt fék. Szerinte a fixi nem londoni közlekedésre való. Garli viszont azóta teker fék nélkül, hogy kilopták az egyik fékpofáját, de még nem volt balesete, „nem számolva azokat a kisebb incidenseket, amikor ez-az tönkrement a biciklin és emiatt felborultam”.

Szintén a kétkerekűeket hibáztatja egy kommentelőnk, aki autóval közlekedik a brit fővárosban. Szerinte „nagyon sok bicajos magának keresi a bajt”. Megjegyzi azt is, hogy a balesetek miatt „kivezényelt rendőrök nem csak az autósokat figyelik, de a kerékpárosokat is kiveszik szlalomozásért és piroson áthajtásért és hát van dolguk rendesen.”

A CS-ek

vagyis London 12 biciklis szupersztrádája abban különbözik az egyéb bicikliutaktól, hogy ezek elvileg biztonságosabbak, több információs tábla segíti rajtuk a haladást, és a lehető legrövidebb útvonalon visznek a külkerületekből a belvárosba. A halálos balesetsorozatok kapcsán ugyan a 2-es számú biciklis szupersztrádán (CS2) a Transport for London (TFL), vagyis a londoni közlekedési vállalat (a helyi BKK) bevezetett néhány óvintézkedést, és kivezényelt rendőrökkel is erősítenek.

De az autós is

Edina egy éve teker a CS8 tízkilométeres szakaszán, részben azért, hogy megspórolja a londoni tömegközlekedés magas költségeit. Szerinte ez biztonságos szakasz, de új munkahelye miatt most már a CS6-on kellene járnia, amit viszont nem mer vállalni. „A CS6 reggeli csúcsban olyan, mint a Tour De France megspékelve öt busz útvonalával.” Edina ráadásul azt is tapasztalatból tudja, hogy a hivatásos teherautó-sofőröknél a heti egy baleset teljesen átlagos, és mivel a cégeknek van biztosításuk, az alkalmazottak nem törődnek a kihágásokkal, amíg nem történik nagyobb baj. Ráadásul szerinte az angol sofőrök nem is indexelnek.

„Cyclists stay back”, azaz a biciklis maradjon le, ez egyértelműen ki van írva a buszok hátuljára, írja egy szintén kint élő kommentelőnk. De olyat ő is látott, hogy a buszsofőr látszólag minden ok nélkül ráhúzta a kormányt a szabályosan biciklizőre, öt centin múlott, hogy nem ütötte el. „Mondanom sem kell, a buszost verte a víz, meg azokat is akik nem ültek.”

Különös csereprogram

A londoni rendőrség csereprogramjában biciklisek és teherautó-sofőrök cserélnek egymással járművet. Az eddigi eredmények szerint a bicajosok 95 százaléka korábban el sem tudta képzelni, milyen nehéz helyzetben vannak a sofőrök, milyen nagy vakfoltjaik vannak autóikban ülve. Nagy-Britannia rangidős rendőre szerint a bicikliseknek és az autósoknak is át kellene gondolniuk, hogyan használják az utakat.

És persze a közlekedésmérnökök

Háromszáz méterre lakom a veszélyes kereszteződéstől, amit a videóban említenek. Úgy csinálták meg a legutóbbi átépítés előtt, hogy a körforgalmon kívül volt egy elkerített biciklis sáv, amiben simán lehetett haladni, párhuzamosan az autókkal... egészen addig, amíg egy autó/kamion nem akart kikanyarodni a körforgalomból. Ebben az esetben simán át tudott hajtani a biciklisen. A biciklisek azt hitték, nekik van elsőbbségük, a kanyarodó jármű meg azt, hogy neki, aztán az erősebb kutya elve alapján általában a biciklis húzta a rövidebbet. Újabban átépítették, de az alapelv kb. ugyanaz maradt, amint a videón látszik” – írja EMP.

Én a CS3-at használom naponta, ott egy szakaszon egy gyalázatos kerékpárút visz végig: keskeny, nagyon forgalmas (biciklis szempontból), előzni szinte lehetetlen, de még előzés nélkül is majdnem összeakadsz a szembejövővel. Egy szakaszon pedig ellentétes (jobb) oldali közlekedést vezettek be, így a menetirány szerinti oldal kétszer változik meg 200 méteren belül, az egyik helyen egy kanyarban” – részletezi egy másik londoni magyar, és képeket is mellékel.

Bezzeg máshol

Hollandiában élő magyar olvasóink is reagáltak előző cikkünkre, és egy eszményi világról számoltak be. Egyikük kommentjéből az derül ki, hogy a körforgalmaknál mindig egyértelmű, kinek van elsőbbsége, ezt útfestés és tábla is jelzi. Egy olvasói levélben pedig Budapesten, Hollandiában és Londonban is tekerő olvasónk azt írta, Eidhovenhez képest London rémálom, nem beszélve Budapestről. Garli szerint Londonban is „figyelni kell, és itt is biztos könnyen átmennek rajtad, ha hülye vagy, de ha nem is figyelsz, akkor is több itt az eselyed, mint Budapesten”. Hogy London, különösen külső kerületei biztonságosabbak Budapestnél, azt Flea is megerősítette.

A Guardian Amszterdamról azt írja, a felelősség a biztonságért ott nem a biciklizőre nehezedik, hanem a teljes társadalomra, még sincs szükség sisakra, és akár a terhes nők is bátran tekernek. Hollandiában már az autóvezetést is úgy tanítják, hogy fokozottan figyelni kell a tekerőkre, például a kocsiajtót jobb kézzel nyittatják, hogy automatikusan hátra nézzen a sofőr.

Svédország harmadik legnagyobb városa, Malmö is példakép lehet ötszáz kilométernyi kerékpárútjával. A cikk szerint a felnőttek jelentős része cargo, vagyis teherszállító biciklikkel viszi reggel óvodába a gyerekeket és azzal jár bevásárolni is.

Itt kilenc év alatt törént összesen annyi halálos biciklis baleset, mint Londonban az elmúlt két hétben. Talán mert a bicikliutak itt teljesen elkülönülnek az autóknak szánt úttestektől, elválasztókkal és magasságukkal is megkülönböztetik őket.

Párizs pedig az Eiffel-torony után Vélib nevű bérbiciklis hálózatára a legbüszkébb (ma több mint 23 ezer van városszerte a bérelhető szürke cangákból), akkor is, ha a 2012-ben Párizsban elhunyt biciklisből nyolc ilyet használt.

Berlin is sok szempontból biciklis paradicsom: szinte minden fontos útvonalon felfestették nekik a biciklis sávot, több fontosabb kereszteződésben külön lámpát kaptak (még az autós forgalom előtt elengedik őket), mégis 2012-ben 15-en haltak meg közülük, hetet teherautó ütött el. Hogy Berlin egyre biztonságosabb legyen, a hatóságok ebben a hónapban közvéleménykutatás útján próbálják megtudni, mit kellene még fejleszteni.

Az európai nagyvárosok sorában viszont nem annyira követendő Róma példája, habár a júniusban kinevezett polgármester célja ezen változtatni. Igaz, a válság harmadik éve, azaz 2011 óta egyre többen pattannak bringára ott is, ehhez bátorság kell. Az óváros utcái túl keskenyek, és a biciklis aktivisták szerint nem felelnek meg az unió minimális elvárásainak. Tavaly öt bringás halt itt meg. 

A hét tanulságai, az Index jó tanácsai:

Ha nem tud otthon maradni, sem teleportálni, és mindenképpen biciklire ül, a KRESZ szabályain túl az alábbiakat tartsa be:

  • biciklizés közben ne telefonáljon, forgalomban lehetőleg ne hallgasson zenét
  • soha ne felejtse el: elsőbbsége végső soron mindig annak van, akinek megadják, tehát kereszteződésben mindig lassítson, nézzen körül
  • hiába a jogok, az úton vészhelyzetben a nehezebb nyer, és az nem a biciklis – ez akkor is igaz, ha egyirányú utcába szeretne behajtani ellentétes irányból, kerékpárral

Az autósoknak pedig azt ajánljuk, 

  • a körforgalomból kihajtva lassítsanak és győződjenek meg arról, kié az elsőbbség
  • kerékpárutat keresztezve alaposan nézzék meg, kétirányú-e, mindkét irányt ellenőrizzék