Hé, bicajos, kéne neked egy maszk, nem?

2014.02.20. 19:23
44 hozzászólás

Kéne neked egy maszk, nem?  ezt üvöltötte rám egy orvosi maszkban bicikliző srác egyik nap a körúton. Álltam a füstölő busz mögött az országútimmal, és csak halkan válaszoltam: kéne.

A légyszennyezés óvatos becslések szerint évente körülbelül 30 ezer embert öl meg Nagy-Britanniában, Budapesten kétezret. A szmog a dohányzás után a második legveszélyesebb közegészségügyi tényező. De a biciklizés még a szmoggal és a baleseti kockázatok mérlegelésével együtt is sokkal egészségesebb, mint bármilyen más nagyvárosi közlekedési mód  legalábbis a Guardian szakértői véleményeken alapuló cikke szerint.

A bicajosoknak ugyanis számos lehetőségük van arra, hogy csökkentsék a tüdejükbe kerülő dízelaroma és benzingőz mennyiségét. Ilyennek számít a kevésbé forgalmas utak választása, a csúcsforgalmú időszakok elkerülése, és igen, a maszk is.

Ben Barratt, a londoni King’s College egyik levegőminőségi szakértője nemrég egy tesztet végzett a témában. Egy mentőautó sofőrt, egy biciklis futárt, egy kisgyereket, egy nyugdíjast, egy irodistát és egy kisiskolást szerelt fel GPS-nyomkövetővel és káros anyag mérővel. Az alanyok egy napig viselték a felszerelést, a szakértők aztán megnézték, kinek mennyi szén-monoxid jutott ez idő alatt. Ez persze csak egy illusztratív teszt volt, nem több, de az eredményei látványosak:

Az ábrán látszik, hogy az irodista szívta a legkevesebb rossz levegőt, utána viszont a biciklis futár következett. Ők jóval kevesebb káros anyaghoz jutottak azon a napon, mint a listavezető mentős sofőr, akinek ezek után biztos, hogy nem lennénk a helyében.

Barratt a felmérés kapcsán megjegyezte: a mentős hosszabb munkaideje is közrejátszhatott, de nagyon fontos, hogy ő egész nap egy zárt térben ült, tehát újra és újra ugyanazt a szennyezett levegőt szívta, míg a biciklis a szabad ég alatt haladt. Ugyanakkor a gyorsan tekerő biciklis nagyobb levegőt is vett, mint a békésen ücsörgő sofőr, ez fokozhatta a belélegzett szennyezett levegő mennyiségét. Barrett szerint viszont biciklivel általában gyorsabb eljutni London egyik részéből a másikba, mint autóval, tehát az időtartammal is számolva a biciklis és az autós nagyjából ugyanannyi károsanyagot szívhat be adott idő alatt.

Barrett a felmérés után azt tanácsolta a nagyvárosi bicikliseknek, hogy figyeljék a szmogtérképeket és azok alapján próbálják kerülni a durván szennyezett területeket, illetve figyeljenek az ózonra is, főleg nyáron délutánonként, amikor erősen süt a nap. (Az ózonképződést a nitrogén-oxidok, szén-monoxid, és az illékony szerves vegyületek segítik, a vegyi folyamatokat a napsugárzás és a szélcsend intenzívebbé teszi. Nem véletlenül tartották a 2012-es Londoni Olimpia maratonját reggel.)

Múlt héten egy olyan brit kutatást is publikáltak, amely szerint a londoni bérbringa-rendszer még a szmog ellenére is egyértelműen egészségügyi hasznot hozott. Ugyanez a rendszer Barcelonában, egy másik felmérés szerint évente 12 ember életét menti meg azzal, hogy mozgásra motiválja őket.

Budapest aktuális légyszennyezettségi adatait bármikor megnézhetjük az OMSZ oldalán, kerületekre bontva. A naprakész országos adatokat is itt találjuk, a gördülő menüben kiválasztva a települést. A Főpolgármesteri Hivatal 2012-es környezetértékelése (pdf) az azt megelőző hat év adatait elemezve azt írta:

A szálló por (PM10) koncentráció csökkenő jellegű, de több állomáson a megengedettnél többször meghaladja a napi határértéket, ugyanakkor az úgynevezett tiszta napok száma jelentősen megnövekedett 2006 és 2009 között. A nitrogén-dioxidra vonatkozó adatok azt mutatják, hogy az órás határérték túllépéseinek esetszáma meghaladja a megengedett értéket; ugyanakkor az úgynevezett tiszta órák száma növekedett.

Az Európai Unió 2011 júniusáig adott haladékot a vonatkozó jogszabály betartására, ami azt jelenti, hogy elvileg ma már csak évente legfeljebb 35 napon fordulhat elő szálló por (PM10) koncentrációra vonatkozó egészségügyi határérték-túllépés.