Nagyon másért ülnek biciklire Budapesten, és vidéken

2014.07.02. 13:48

Míg tavaly országosan 40 százalék körül stagnált, Budapesten egyértelműen nőtt a biciklivel közlekedők aránya: a 2012-es 11 százalék után 2013-ban a négy adatfelvétel során a megkérdezettek átlagosan 17 százaléka mondta azt, hogy legalább egyszer biciklizett az elmúlt 14 napban – derült ki a TNS Hoffmann 1 000 fős reprezentatív felméréséből, amelyet a Magyar Kerékpárosklub részére készített.

A budapestiek nemcsak többen, hanem egyre gyakrabban is ülnek biciklire: akik saját bevallásuk szerint biciklivel járnak, azok átlagosan 14-ből 5,3 napon tesznek így (2012-ben ez a szám még 4,7 volt).

A 2011 óta negyedévenként, eddig összesen 16 adatfelvétellel végzett kutatás tavalyi eredményeiben nem is igazán ez a szembetűnő, hanem az, hogy a budapesti és az országos biciklihasználat mind számokban, mind a biciklivel járók társadalmi összetételében markánsan eltér egymástól, és igazán semmi sem utal arra, hogy ez a különbség csökkenne.

Ahogy László János, a Magyar Kerékpárosklub elnöke fogalmazott:

míg vidéken még mindig egyfajta „szegénységi kerékpározás” jellemző, a budapesti bicikliseket inkább a „trendkövető, zöld, fiatalos, modern” attitűdök jellemzik,

ezért alapvetően más okból ülnek biciklire. Ez a civil szervezet számára is felveti azt a kérdést, hogy nekik ki a célközönségük: bár az idei Bringázz a munkába! (BAM) kampányuk résztvevőinek körülbelül a fele vidéki volt, ezt is leginkább a nagyvárosoknak, főleg Szegednek és Debrecennek köszönhették.

Feltűnő például, hogy míg

a budapesti biciklisek 70, addig a vidékiek csak 44 százalékának háztartásában van autó,

így több mint felük számára a bicikli és a tömegközlekedés mellett nincs harmadik opció. Szintén kiugró különbség, hogy míg a fővárosban biciklizők 58, a vidéki kerékpárosoknak viszont csak 30 százaléka értékelte jónak a saját anyagi helyzetét, de a budapesti biciklisek az internetet is sokkal többen használják (87 kontra 56 százalék) és az egészségi állapotukat is jobbnak érzik (ötfokú skálán 4,2 kontra 3,7).

A fent említett társadalmi különbségeket a kutatás a következőkben mutatta ki:

   Budapesti biciklisek Vidéki biciklisek
Nemek aránya 60 % férfi / 40 % nő 50-50 %
Végzettség bármilyen nem felsőfokú
Kor fiatal/középkorú bármilyen
Aki leggyakrabban használja 30 év alatti nők nincs ilyen csoport
Anyagi körülmények jobb rosszabb
Számítógép- és internet-hozzáférés jobb rosszabb
Egészségügyi állapot jobb rosszabb
Hány százaléknak van kocsija 70 44

Ugyanakkor azt hozzá kell tenni, hogy az országos reprezentativitás miatt Budapesten alkalmanként csak 180-190 embert kérdeznek meg, ami nem fedi le a biciklivel közlekedő fővárosiak teljes sokszínűségét, ezért lehet, hogy a jövőbeli kutatásoknál érdemes lesz több embert (akár kétszer ennyit) bevonni a budapesti mintába.