Bringás vagy? Ezeket kéne tudnod, mielőtt elindulsz

2015.08.26. 09:13
202 hozzászólás
Talán nem is ismerik a közlekedési szabályokat, talán csak azt hiszik, nem vonatkozik rájuk, amikor bringával szelik át a várost. A leggyakoribb bringás szabálytalanságokat és baleseti okokat gyűjtötte össze egy valódi KRESZ-oktató. Jobb, ha átfutod őket, mielőtt legközelebb nyeregbe pattansz.

A kerékpáros, aki a játszótérről kigurulva közúton kezd tekerni, az első métertől járművezetőnek minősül, így elvileg a közel 30 ezer szóból álló KRESZ minden meghatározását ismernie kellene. Persze sokan nem törődnek ezzel, így ma is nagyon sok a bringás baleset Magyarországon.

Sem nálunk, sem az Európai Unió többi országában sincs sem kötelező kerékpáros képzés, sem pedig kerékpáros vizsga. Aki beiratkozik egy motoros vagy autóvezetői tanfolyamra, annak meg kell ismernie a kerékpáros szabályokat is, sőt az elméleti vizsgán bele is kérdeznek a bringás tanyanyagba.

Ránk is fér a tanulás, mert ha jogosítvány birtokában vagy e nélkül lekapcsolnak egy szabálytalankodó kerékpárost, vagy baleset éri, pontosan ugyanazokat a szabályokat vizsgálja majd a rendőrség, hogy eldöntse, ki hibázott. Persze sok esetben nem is olyan könnyű elkapni egy szabálytalankodó bringást, hiszen nálunk nincs bringarendszám, így egy fotónak se nagyon van bizonyító ereje.

Ha az összes járművezetéssel kapcsolatos balesetet megvizsgáljuk, kiderül, hogy az autósok után minden évben a kerékpárosok okozzák vagy szenvedik el a legtöbb balesetet. 

Az összes baleset 10-15%-ában, vagyis mintegy évi kétezer esetben kerékpáros az egyik résztvevő és általában ő is sérül meg jobban.

Tipikus nagyvárosi jelenség, hogy a lámpás kereszteződésben, a kerékpáros csúcsban óránként több tucat biciklis simán átteker a piroson. Mindezeken felül nem kevés olyan szabálytalankodással lehet találkozni, amelyet már szinte tendenciaként követnek el a kerékpárosok. Ilyenkor viszont jogos kérdés: nem tudják a szabályokat, vagy tudják, de direkt nem ennek megfelelően közlekednek?

Sok szabályt nem, vagy nem pontosan ismerik a kerékpározók. Ez visszavezethető az oktatás hiányára is, de az sem teszi egyszerűvé a helyzetet, hogy az utóbbi hat évben közel húsz ponton változtak a kerékpárosokkal kapcsolatos a helyzetet tovább bonyolítja, hogy sokszor nehéz őket értelmezni, mint például itt, ezt:

Kerékpárral a lakott területen kívüli úton, a főútvonalként megjelölt úton az úttest jobb széléhez húzódva kell közlekedni.

Melyek tehát a legtipikusabb hibák, amelyeket biciklizés közben elkövetünk, és mi az, amit azért mert rosszul, vagy egyáltalán nem tudjuk?

Hol nem szabad soha?

  • Autópályára és autóútra sosem hajthat fel kerékpáros. Autóút szélén még az útpadkán sem közlekedhet, a biciklit tolva sem. (Nem egyszer láttam már Vác felé az M2 szélén kerékpárt tekerő személyt.)
  • Olyan utakra sem hajthat fel a biciklis, ahol ezeket a táblákat látja:

Ugyanakkor téves információ az, hogy körforgalomban nem szabad kerékpározni.

Hol lehet bizonyos feltételekkel?

  • Ha a behajtani tilos tábla alatt „Kivéve engedéllyel”, „Kivéve taxi”, vagy „Kivéve ..... (tömegközlekedési vállalat)” feliratú kiegészítő tábla van, kerékpárral az útra be szabad behajtani. Szóval nincs külön feltüntetve, de ha például ezt látjuk, ide behajthatunk kerékpárral:
Fotó: A szerző felvétele / Index
  • Gyalogútra és gyalogos övezetbe, amennyiben kiegészítő időkorlátozást is írnak, azon kívül behajthatnak a kerékpárosok. 
  • 12 éven aluli gyerek nem bringázhat főútvonalon, de lakott területen belül ilyen úton a járdán közlekedhet.

Hol bringázhatunk? Az általános szabály

A prioritás a következő:

  1. kerékpárúton (gyalog és kerékpárúton) vagy kerékpársávon, ahol ilyen nincs:
  2. leállósávon, kerékpározásra alkalmas útpadkán, és ahol ilyen sincs
  3. az úttesten – az általános jobbra tartásnak megfelelően – lehetőleg az úttest jobb szélén.

Ebből az következik, hogy ahol a fenti 1. és 2. pontban meghatározott útlétesítmény rendelkezésre áll, ott a kerékpáros nem tekerhet az úttesten.

Ez alól egyetlen kivétel van, ha a kerékpárúton kívül az úttestre kerékpáros nyomot is felfestettek, mint például Budapesten egyre több helyen.

Fotó: A szerző felvétele / Index

 Tekerhetünk a járdán?  

Gyakran találkozunk járdán kerékpározókkal. A KRESZ a következőt határozza meg:

Lakott területen levő olyan úton, ahol az úttest kerékpár közlekedésre alkalmatlan kerékpárral a gyalogos forgalom zavarása nélkül és legfeljebb 10 km/óra sebességgel a járdán is szabad közlekedni.

Ez alapján csak akkor haladhat egy kerékpáros a járdán, ha az úttest alkalmatlan bicajozásra. Akkor tekinthetjük alkalmatlannak, ha nem biztonságos azon tekerni, például nagy gödrök, kövek, kátyúk, víz esetén. Viszont attól nem alkalmatlan az úttest, hogy ott nagy az autóforgalom.

Így például a Nagykörúton nem mehetünk bringával a járdán.

 Mi van az egyirányú utcákkal?

A városi közlekedésben, az utóbbi időben a legtöbb konfliktus az egyirányú utcák kapcsán fordul elő, miszerint a kerékpárosok a behajtani tilos felől, forgalommal szemben közlekednek és nem csak azokon a helyeken, ahol ezt külön táblával engedik meg nekik.

Ezzel az a legnagyobb baj az, hogy az autóvezetők az egyirányú utcákban sokszor vezetnek, viselkednek megszokásból. Például egy jobbkezes kereszteződés felé közeledve, ha az jobbra egyirányú, nem számítanak érkező járműre. Sokszor oda se néznek. Gyakran látom azt is, hogy a beparkoló autós az ajtónyitás előtt

csak a tükröt bűvöli, és ha hátulról nem jön senki, simán kinyitja az ajtót

az esetlegesen szemből érkező – és alapból rá nem számító - bicajos előtt.

Na, például ezért érdemes komolyan venni, hogy a behajtani tilos tábla felöl kerékpáros csak akkor hajthat be, ha odatették a kiegészítő jelzést. E nélkül, ha mégis abból az irányból teker be, és balesetet szenved mindig ő lesz a hibás. Arról sem szabad megfeledkezni, hogy egy egyirányú utcában, a menetirány szerinti bal oldalról elinduló autós nem fogja látni a vele szemben érkező bringást. Kidugja az autó orrát és csatt.

Fotó: A szerző felvétele / Index

Buszsávban mehetünk?

Pár éve került bele a KRESZ-be a megjegyzés, hogy a kétkerekű motorkerékpár és segédmotoros kerékpár az autóbuszsávban is közlekedhet. Ezt sok bringás azonnal magára vette, pedig rájuk nem vonatkozik a lehetőség, azaz alapesetben a buszsávon nem szabad kerékpározni.

Amikor mégis szabad, ezt táblával, útburkolati jellel jelzik. Ez a jelzés így néz ki:

Fotó: A szerző felvétele / Index

A bringás nincs igazán jó helyzetben olyan úton – például a budapesti Rákóczi úton –, ahol buszsáv van, de abba nem hajthat be, a járdán nem kerékpározhat, és így a buszsávtól balra eső sávban haladhat. Ilyenkor, ha pechje van, egy-egy eldöngető csuklós busz és terepjáró között találja magát, az úttest közepén.

De ez már egy másik fontos szabály, amit szintén gyakran értenek félre a bringások:

Hogyan haladhatunk el a járművek mellett és között?

Tisztázzuk már az elején:

a kerékpárosok is előzhetnek lassan haladó járműveket.

De az előzés szabályai alapján ezt csak balról tehetik meg, és többsávos úton csak a második sáv igénybevételével, tehát a 3., 4. sávba már nem hajthatnak be.

Azaz, amikor a kocsisor éppen halad, a gyorsabb kerékpárosnak balról kellene előznie. Ezt általában nem így tapasztaljuk, hiszen az úttest szélén tekerő bicajost az éppen felgyorsuló kocsisor balról megelőzi, majd ahogy a torlódás miatt lassulnak az autók, és ezzel a kerékpáros lesz a gyorsabb, ő fog elmenni mellettük jobbról.

Más a helyzet akkor, ha már állnak a járművek. Ilyenkor a KRESZ a következőt mondja:

Ha a járműveknek útkereszteződésben, útszűkületekben, szintbeli vasúti átjárónál vagy egyéb forgalmi okból meg kell állnia, - előre sorolás céljából - kétkerekű kerékpárral az úttest szélén, az álló járművek mellett jobbról szabad előrehaladni.

Tehát teljesen szabályos az, amikor a dugóban álló járművek mellett elkerekezik valaki, akkor, ha ezt az úttest szélén jobbról teszi meg!

Több sáv esetén a két kocsisor között csak a motorosok és mopedesek haladhatnak el, a kerékpárosok nem.

Azonban azt sem szabad elfelejteni, hogy ők is csak akkor mehetnek el jobbról az előbb említett módon az álló járművek mellett, ha ehhez elég a hely, azaz a tükrökre vigyázni kell, és az is fontos, hogy az indexelő autót nem akadályozhatják a kanyarodásban vagy sávváltásban.

Ez a kerékpáros szabálytalan helyen tartózkodik, mert nem az úttest jobb szélén sorol előre
Ez a kerékpáros szabálytalan helyen tartózkodik, mert nem az úttest jobb szélén sorol előre
Fotó: A szerző felvétele / Index

Az utóbbi években két olyan szabálymódosítás történt, amely hatással van a kerékpáros közlekedésre, mégis sokan még mindig nem tudják pontosan a vonatkozó előírásokat.

Az alkohol

Magyarországon mindig is zéró tolerancia volt az ittas vezetéssel szemben. Azaz bármilyen járművet csak színjózanon lehetett vezetni. S mivel a kerékpár is jármű, ez a szabályozás a kerékpárt hajtókra is érvényes. Volt.

Pár éve került a KRESZ sorai közé az a megjegyzés, ami alapján minimális alkoholfogyasztás kerékpározás előtt megengedett (lásd a keretest jobboldalon). 

A KRESZ az alkoholról

4. § (1) Járművet az vezethet, aki

b) a jármű biztonságos vezetésére képes állapotban van, továbbá

c) a vezetési képességre hátrányosan ható szer befolyása alatt nem áll, és szervezetében nincs szeszes ital fogyasztásából származó alkohol.

4) Az (1) bekezdés b) pontjában foglalt feltétel fennállása esetén a kerékpárosra nem kell alkalmazni az (1) bekezdés c) pontjában a járművezető szervezetében szeszesital fogyasztásából származó alkohol jelenlétére vonatkozó korlátozást.

Ez a kerékpárosok szemszögéből átszerkesztve így hangzik:

Kerékpárt az vezethet, aki a kerékpár biztonságos vezetésére képes állapotban van, továbbá a vezetési képességre hátrányosan ható szer befolyása alatt nem áll, de szervezetében lehet szeszes ital fogyasztásából származó alkohol.

A vezetésre képes állapot, és az alkoholon kívüli egyéb befolyásoló szerek (drog, gyógyszerek) fogyasztásának tilalma továbbra is alapkövetelmény.

Ez a valóságban azt jelenti, hogy enyhén spicces állapotban még fel bringázhatunk. Más kérdés, hogy a gyenge részegséget mindenki másképpen értelmezi, így nem árt tudni, hogy a hatósági eljárásokban 0,5 ezrelék véralkohol szint felett (ami más járművek vezetés esetében bűncselekménynek számít) már az a minősítés kerül előtérbe, hogy a kerékpáros nem volt vezetésre képes állapotban.

Fotó: A szerző felvétele / Index

Gyorshajtás bringával?

Az egyik legvitatottabb szabályként került a KRESZ-be a kerékpárosok sebességkorlátozása, ami ráadásul az évek alatt többször módosult. Valószínű, hogy ennek elsősorban hatósági és bírósági eljárásoknál van igazán jelentősége, hiszen eleve nem kötelező tartozék egy kerékpáron a sebességmérő, így menet közben tekerve csak megsaccolni lehet a pontos tempónkat. Nyilván egy baleset után – amikor a szakértő ezt különböző nyomokból megállapítja – fog számítani, hogy mennyivel tekertünk.

Mellénye van?

Lakott területen kívül éjszaka, vagy rossz látási viszonyok között láthatósági mellényt kell viselni kerékpározás közben akár az úttesten, akár a leállósávon, útpadkán vagy kerékpárúton teker.

Én mindenkinek javaslom a kerékpáros sebességmérő használatát, bár az a tapasztalatom, hogy a bicajosok zöme ritkán lépi túl – főleg a veszélyesebb városi közlekedésben – a megengedett értékeket.

Az viszont már szinte a mókás kategóriába tartozik, hogy

a kerékpárosokra több sebességkorlátozás tartozik, mint egy személygépkocsi vezetőjére,

amit persze megjegyezni sem könnyű.

Íme, egy összefoglaló táblázat, amelybe megpróbáltam minden helyzetet belezsúfolni, azzal a megjegyzéssel, hogy például a sebességkorlátozó táblák a kerékpárosok esetében is bárhol felülírhatják ezeket az értékeket.

Kerékpárral legfeljebb a következő sebességgel szabad közlekedni

Legnagyobb sebesség  Hol?
10 km/óra
  • járdán (ha ott a kerékpározás megengedett)
  • gyalogos övezetben, ha időszak megjelölés található, a jelzett időszakon kívül
  • gyalogos és kerékpáros övezetben, ha a kerékpárosoknak külön elválasztott rész nem áll rendelkezésre
20 km/óra
  • gyalogos és kerékpáros övezetben, ha a kerékpárosoknak külön elválasztott rész áll rendelkezésre
  • gyalog- és kerékpárúton
  • lakó-pihenő övezetben
30 km/óra
  • kerékpárúton
40 km/óra
  • lakott területen
  • lakott területen kívül, ha a kerékpárt hajtó kerékpáros fejvédő sisakot nem visel
  • kerékpársávon
50 km/óra
  • lakott területen kívül kerékpárral, ha a kerékpárt hajtó kerékpáros fejvédő sisakot visel és utast nem szállít

A legtöbb bringabaleset a fentebb felsorolt helyzetek valamelyikében történik. Többségük megelőzhető lenne, ha az autósok és a bringások jobban figyelnének egymásra, és egyikük sem venné félvállról a szabályokat.

Például nem csak akkor nem hajtana át a piroson, ha a túloldalon éppen rendőrt lát, hanem máskor sem. 

Kommentbe várjuk az autósok és a bringások tapasztalatait, akár itt, akár Facebookon. Írják meg, melyik tipikus bringás vagy autós szabálytalanság zavarja most önöket a legjobban, és hol vannak a bringásokra legveszélyesebb helyek az országban. A Kreszprofesszor további tanácsait a Kreszklub oldalán találhatják meg.

Behajthatunk körforgalomba? És buszsávba? KRESZ-gyorstalpaló

Posted by Kerékagy on 2015. augusztus 26.

Spanyolország

A szélmalmok földjén - Consuegra és Almodóvar del Campo.

Teneriffe - Loro Park

Teneriffe és Spanyolország legmagasabb pontja a Teide ami a hasonló nevű Nemzeti Parkban terül el.