Felszabadítaná a Lánchidat az autósoktól a biciklisek új elnöke

2015.12.11. 06:22
161 hozzászólás

Kürti Gábort eddig a Critical Mass, és egy sor biciklis tüntetés szervezőjeként, biciklis aktivistaként volt ismert kerékpáros körökben. Néhány hete viszont elvállalt egy sokkal kevésbé forradalmi pozíciót: a Kerékpárosklub elnöke lett. Milyen irányba vinné el a bringás fejlesztéseket szorgalmazó szervezetet az eddig inkább gerillaakcióiról ismert aktivista?

Közösségi finanszírozással működő szervezetet szeretnék a Kerékpárosklubból. Ne legyünk az a szokásos magyar civilszervezet, aminek a léte a pályázatoktól függ, és nem azt csinálja, ami a dolga, hanem amire pályázati pénzt tud szerezni. A civil szervezetek lényege, hogy felügyeljék az államot, de hogy tudnák ezt tenni, ha közben az állami forrásoktól függenek?

Fotó: Földes András

Emiatt fontos, hogy a civil szervezeteknek legyen stabil társadalmi kapcsolatuk, és ne csak az 1 százalékos kampányok idején tegyenek úgy, mintha fontosak lennének a támogatóik. Most 2100 tagunk van, de a stabil működéshez jó lenne, ha ezt ötezerre tudnánk növelni. Ez jó iránynak tűnik, mert emiatt aktívnak és eredményesek kell lennünk, azokért dolgozva, akiket képviselünk.

Miket szeretnétek elérni a közeljövőben?

Az egyik aktuális tervünk, hogy a Lánchidat felszabadítsuk az állandó dugók alól, mégpedig úgy, hogy autók helyett csak a gyalogosok, kerékpárosok, a tömegközlekedés, meg a taxik használhassák. Most naponta 19 ezer jármű megy át a Lánchídon, miközben a két szomszédos híd közül az Erzsébet hídon 66 ezres a forgalom, a Margit hídon pedig 53 ezer. Szóval már most is harmad annyian használják a Lánchidat, mint a két mellette levőt. Egy Főmterv tanulmány szerint a híd lezárása esetét 4-4 ezer autós kerülne át ezekre a hidakra, azaz a terhelés ott nem lenne sokkal nagyobb. Cserébe rengeteg ember váltana biciklire ezen a környéken.

A Lánchídon egyébként is olyan gyakori a dugó, hogy aki gyorsan akar átkelni a Dunán, ma is inkább elkerüli. Azt hallottam, csak az amatőr taxisok szoktak erre járni.

De miért lenne fontos ez a bicikliseknek? Aki szeretne, most is átbiciklizhet rajta.

Ez így van, és ez egyébként a Kerékpárosklub egyik nagy sikere. Ahogy a klub érte el, hogy legyen kerékpárút a Kiskörúton.

A mérések szerint a Lánchídon mernek a legkevésbé biciklizni az emberek. Csak 32 százalék teker az úton, 68 százalék inkább a járdát választja. Érthető, mert az út szűk, a biciklis mellett nehezen férnek el az autók, ezért sokan félnek, hogy leszorítják őket. A vasszerkezet miatt lehetőség sincs lehúzódni.

Csak hogy érzékelhető legyen, mennyire tartanak a hídtól: az egyik legkevésbé biciklizhetőnek tartott úton, a József körúton is 64 százalék mer az úton tekerni.

Fotó: Földes András

A Lánchíd közben az egyik legfontosabb biciklis összeköttetés lenne Pest és Buda között. A Belvárosban már sokan közlekednek biciklivel, de a budai oldalon drasztikusan esik a számuk. Részben azért, mert nehéz átkelni a Dunán. Az Erzsébet híd egy autópálya, a belvárosi dunai hidak közül csak a Margit híd bringázható. A statisztikák azt mutatják, hogy az emberek 5 kilométeres távon szoktak biciklit használni a városban, szóval a Rákóczi híd ebből a körből már kiesik, hiába van rajta bicikliút. Ha öt kilométernél többet kell tekerni, sokan leteszik a kerékpárt. A Lánchíd kerékpározhatóvá tételével sokkal több ember ülne bringára napközben.

Oké, ez az elmélet. Mi a realitása a programnak?

A híd felújítása már létező terv, de a bicikliseket egyelőre a kiszélesített járdára terelnék, vagy bringás piktogram lenne az aszfalton. De lesz kerékpáros sáv az Alagútban, egy irányban, szóval már arra is tovább lehetne menni. Amúgy csak idő kérdése, hogy a Lánchídat teljesen átadják a bicikliseknek és a tömegközlekedésnek, mert ez a híd és ez az útvonal erre ideális, szemben például a hatsávos Erzsébet híddal.

Milyen terveitek vannak még?

Szeretnénk aktívabban részt venni a KRESZ módosításokban. Eddig követtük a változásokat, és a tervezeten próbáltunk változtatni. De jó lenne, ha mostantól mi tudnánk előállni változtatási javaslatokkal.

Ilyen például, hogy a pirosnál a kerékpáros jobbra kanyarodhasson, persze elsőbbségadási kötelezettség mellett. Ez egyre több európai városban elfogadott. Másik tervünk, hogy legyenek egy olyan biciklis utcák a városban, mint amik Berlinben figyeltünk meg. Azzal, hogy ezekben a zónákban az autó behajthat, de másodrendű közlekedési eszköz, nagyon kellemes, élhető helyek alakulnak ki a városban.

Van még pár programunk, például jó lenne olyan mérnököket képezni, akik értik ezt a fajta várostervezést. Az nem fog menni, hogy minden egyes tervezésben mi szakértsünk, egyszerűen nincs rá kapacitásunk. Már eddig is terjesztettük a korszerű trendeket egyetemeken és szakkollégiumokban, leendő útmérnököknek, akik dohos tankönyvekből tanulnak szmogos közlekedéstervezést.

Korábban jó volt az együttműködésetek a BKK-val, köszönhetően annak, hogy Vitézy Dávid támogatta a biciklis kezdeményezéseket. A pletykák szerint miután Tarlós István eltávolította Vitézyt, a BKK erős irányváltáson ment át. Mennyiben fenyegeti ez a terveiteket?

Mi egyelőre nem érzünk semmit. Sőt, a BKK-val pont most igyekszünk szorosabb munkakapcsolatba lépni. Havonta le fogunk ülni tárgyalni, hogy ne a sajtóból ismerjük meg egymás terveit. A kerékpáros közlekedés ügye egyébként maradt a BKK alatt, köszönhetően annak, hogy a Bubit is ők kezelik.

Téged a legtöbben a Critical Mass egyik szervezőjeként ismernek, és a Hajtás Pajtásban dolgozol, régebben futárkodtál is. Most mennyit biciklizel?

Fotó: Földes András

A mostani életmódom azt mutatja, hogy az autózás és a biciklizés nem egymás ellentétei. Egy ideig teherbiciklivel vittem a gyerekeimet oviba (erről filmet is forgattunk), majd iskolába Újpest és Kőbánya közt, de hárommal ezt már nehéz összehozni. Manapság az autót és tömegközlekedést kombinálom munkába menet, de a belvárosban csak BKV-n, Bubin vagy saját bringán közlekedek.

Az autó egyébként jó, ha arra használják, amire való. Mi mindig 4-5-en ülünk benne, és mikor kirakom a gyerekeket, bérlettel folytatom az utat. Ha mindenki így autózna, kevesebb lenne a gond a városban.Ráadásul ahogy egyedül járhatnak, én újra bringázni szeretnék.

Mi lesz a Critical Massekkel? Pár éve meghirdettétek, hogy vége, de tavaly újra rendeztetek felvonulást.

Nem, az már I Bike Budapest volt. A Critical Mass évi kétszeri harcos nevű demonstárció volt, ez viszont örömbringázás. Ráérünk akkor tüntetni, ha okunk is lesz rá.

Mi a baj a tüntetéssel?

Falat húz az autósok és a bringások közé, miközben a kettő jól megfér egymás mellett. sőt igazából egyre kevésbé létezik ez a két homogén csoport.

Budapesten vége a biciklis forradalomnak, elértük a célunkat, a bringázás népszerű lett és polgárjogot nyert. Nekem is évekbe tellett, míg rájöttem erre. Mikor a CM-eket szerveztük, mindig volt valamilyen követelésünk. Aztán az utolsónál már nem tudtunk mit ráírni a matricára. Minden nagyobb követelésünk teljesült. Ha pedig így van, akkor nem tüntetni kell, hanem dolgozni, hogy több bringás legyen az utakon, és jobb körülmények közt közlekedhessenek.

Fotó: Földes András

Mit látsz, jobb biciklizni ma, mint 10 éve?

Az utóbbi 10 évben tízszer több lett kerékpáros Budapesten, de a hirtelen változás feszültségekkel járt. Szabálytalan autóvezetők veszekedtek szabálytalan kerékpárosokkal, míg például a szabálytalan gyalogosokat már mindenki megszokta. De azt vettem észre, hogy egyre jobb fejek az autóvezetők

Figyelnek a biciklisekre, ami érthető is, mert a legtöbb sofőrnek már biciklizik a gyereke, a munkatársa, vagy valamelyik ismerőse. Esetleg maguk is szoktak a városban tekerni. És ha van személyes kapcsolat, akkor a biciklis már nem zavaró tényező, idegen elem, hanem olyan közlekedő, aki akár mi is lehetnénk.

"Ne legyünk az a szokásos magyar civilszervezet, aminek a léte a pályázatoktól függ, és nem azt csinálja, ami a dolga, hanem amire pályázati pénzt tud szerezni" Magyar Kerékpárosklub

Szerző: Kerékagy2015. december 11.