Hogyan balesetezünk bringával?

A legfontosabb bringás balesetek és az elkerülésük

2016.12.28. 10:18 Módosítva: 2016-12-28 10:21:20
89 hozzászólás

Sokan könnyelműen tekintenek a kerékpárra mint közlekedési eszközre. Nem kell hozzá jogosítvány, sem drága ruházat és egy régi bringa pár ezer forintért beszerezhető, ezért sokan ülnek nyeregbe pusztán a praktikum miatt. A veszély persze nem csak őket fenyegeti, hanem azokat is, akik életvitel-szerűen vagy munkájuk miatt tekernek. Mivel télen rosszabbak a látási viszonyok és sokkal többször csúsznak az utak, megvizsgáltuk, hogy milyen sérüléseket szereznek a bringások egy balesetben, és adunk néhány tanácsot a megelőzéshez is.

A bringás a gyalogos mellett a közlekedés legsérülékenyebb résztvevője. A statisztikák szerint 2016 első 11 hónapjában 1727 személysérüléses közúti baleset történt kerékpárosok részvételével, ez az összes eset 11 százaléka. Aggodalomra ad okot, hogy a halálos, súlyos és könnyű kimenetelű balesetek száma 2014 és 2015 között, ha kis mértékben is, de emelkedett. Megkerestem dr. László Elődöt, az Országos Mentőszolgálat főorvosát, hogy mondja el a tipikus bringás sérülésekkel kapcsolatos a tapasztalatait.

A főorvos szerint két fő baleset-típust kell megkülönböztetni,

  • amikor a bringás külső behatás nélkül bukik,
  • amikor elütik.

Az előbbi a kevésbé rossz lehetőség, amikor a bringás síkon, magától esik el, például egyensúlyvesztés vagy úthiba miatt. Egy átlagos bukás után kulcscsont, esetleg felkar töréssel érkeznek a sérült bringások a kórházba, de súlyosabb esetben fejsérüléssel, például kisebb agyrázkódással, vagy akár agyhártya alatti bevérzéssel, illetve koponyasérüléssel. A fejre ható erők jelentős mértékben csökkenthetők, ha sisakot veszünk, de az orvos szerint minden egyéb védőfelszerelés használata is több mint ajánlott.

dr. László Előd hozzátette, hogy saját tapasztalatai szerint az utóbbi években egyre többen viselnek bukósisakot, így a fejsérüléses esetek száma csökken. A doktor felhívta a figyelmet arra, hogy

sérülést okozhat az is, ha a zsebünkben felejtjük a kulcscsomót,

ugyanis ez esésnél bármilyen fémtárgy csökkenti az érintkezési felületet a talaj és a testünk között. Így durván megüt, rosszabb esetben pedig át is szúrhatja a bőrt. Hasonló gondot okozhat a nadrág övgyűrűibe fűzött láncos lakat, amely esésnél szintén roncsolhatja a szöveteket, rossz esetben pedig a csípőcsontot is eltörheti, hiszen az acél láncszemek lényegesen keményebbek, mint bármi az emberi testben. A hátizsákba tett éles szerszámok káros hatásait nem is érdemes ecsetelni. Akkor járunk a legjobban, ha a bringavázra szerelt táskákban hordjuk a holmijainkat.

Amikor egy autó és egy kerékpár ütközik, abból a bringás jellemzően csak vesztesen kerülhet ki. Utóbbin nincs gyűrődőzóna, de még burkolat sem, ráadásul az autó sokszor 50 km/óra feletti tempóval érkezik, vagyis a bringás tulajdonképpen védtelen. Ilyenkor nagyobb erővel ér földet, mintha csak síkon bukna, hiszen nagyobb erő ha a testére az ütközésnél. Jellemzően a medencecsontja, a gerince, vagy a mellkasa sérül és előfordulnak hasűri sérülések is, de ezekben az esetekben is a feje kerül igazán nagy veszélybe.

Miért nem láttam, ha néztem?

Egy tanulmány szerint sok baleset okozója vagy elszenvedője gyakran emlékszik úgy, hogy nézett arra, amelyről a veszély érkezett, mégsem látta. Ez azért fordul elő, mert az információkat nem egészen úgy dolgozzuk fel, ahogy gondoljuk: bár a szemünk előtt érzetre zökkenőmentes film pereg, a valóság más. Amikor ránézünk valamire, csak egy egészen kis területet látunk tisztán, nagyjából annyit, mint a kinyújtott kezünkön a hüvelykujjunk által kitakart terület. A szemünk sem folyamatos képet rögzít, hanem valójában negyed másodpercenként ugrik, úgy 0,3 másodperc eltéréssel, közben tulajdonképpen vakok vagyunk. A világról azért kapunk mégis folyamatos képet, mert az agyunk rengeteg munkával kitölti a hiányosságokat korábbi tapasztalatok alapján. És akkor a pislogást még nem is említettünk, ami szintén növeli a kieső időt, ráadásul kutatások kimutatták, hogy a közlekedésben résztvevők egy része mindössze fél másodpercig nézi az utat, ahova kanyarodni készül.

Az egyik jellemző baleset az, amikor a bringás elé autó hajt egy kereszteződésben és a bringásnak már nincs ideje megállni. Itt mindketten hibázhatnak, például ha egyikük nem adja meg az elsőbbséget a másiknak. Ilyenkor vagy a bringás gurul neki az autónak és átesik rajta, vagy az autó oldalról löki meg a bringást, amikor odaér. Nincs nagy csoda, vagy titkos tipp, amellyel el lehetne kerülni az ilyen balesetet, de a bringás sokat javíthat az esélyein, ha mindent megtesz a láthatóságáért, akár színes ruházattal vagy láthatósági mellénnyel, villogókkal és lámpákkal.

Előfordulhat az is, hogy az útpadkán haladó bringás elé kanyarodik az autó egy kereszteződésben. Erre akkor van esély, ha a bringás az autó holtterébe ér kanyarodás előtt. Szintén nem lehet kijelenteni, hogy melyik fél a hibás, hiszen a bringás is hagyhatja figyelmen kívül az autó irányjelzőjét, de az autós is elfelejtheti ennek használatát. Az ilyen baleset elkerülhető, ha az autós nagyobb oldaltávolságot tart és a bringás is az útpadka padka felé húzódik, amennyire csak lehet.

A másik jellemző városi bringás baleset az, amikor a biciklisre rányitják a parkoló autó ajtaját és nekihajt. Az ajtó felső sarka kifejezetten éles, ami önmagában is sérülésekhez vezet. Egy ilyen baleset csak akkor kerülhető el, ha a bringás és az autós egyaránt odafigyel: a bringás, parkoló autók mellett elhaladva húzódjon beljebb, persze csak akkor, ha a forgalom ezt lehetővé teszi, és legyen még óvatosabb, ha már hátulról érkezve látja, hogy valaki ül az autóban. Az autós jelen esetben annyit tehet, hogy tükörbe néz, mielőtt nyitja az ajtót.

Gyakori még a ráfutásos baleset is, ez jellemzően akkor fordul elő, amikor a bringás megelőzne egy lassuló autót, de a hátulról érkező már nem tud megállni. A bringa ugyan közel sem olyan gyors közlekedési eszköz, mint az autó, de nagyon fürgén lehet vele irányt váltani. A bringás ezért azzal javíthatja az esélyeit, ha kerüli a hirtelen manővereket, de sokat segíthet a látványos, fényvisszaverő öltözet is.

Természetesen minden előforduló kerékpárosbaleset-típust nem lehet végigvenni, hiszen például a vékonyabb bringakerék elakadhat a villamos sínben, de bizonyos útburkolatok, mint a macskakő, esőben extrém módon csúszóssá vállnak és akkor még csak a városi közlekedésről beszéltünk, a sportról nem.

Természetesen mindenre nem lehet felkészülni, de az jól látszik, hogy a védőfelszerelés, a láthatóság és az átgondolt közlekedés sokat segíthet. Télen minden járművel számítanunk kell a csúszós utakra, az autók és a bringa fékútja is sokkal hosszabb lehet, mint száraz úton, ezért még óvatosabbnak kell lennünk. Nem lehet egyértelműen kijelenteni, hogy a bringás balesetekért ki a felelős, hiszen a közlekedés veszélyes üzem és egy pillanatnyi kihagyás is elég a bajhoz.

Érdekel, hogyan bringázz a városban? Kövesd a Kerékagyat a Facebookon!