Nem létező KRESZ-táblák a Fehérvári úton

Úgy tűnik, az autóvezetők többsége sem érti, mi az a nyitott kerékpársáv

2017.01.06. 07:09
71 hozzászólás

Két éve írtam egy cikket Kerékpáros káosz címmel, a Budapesten egyre több helyen létesített, és messze nem egységes kerékpársávokkal kapcsolatban. Nem gondoltam volna, hogy ismét aggódnom kell majd, amikor kiderült, a Fehérvári úton is nagy bringás fejlesztések indulnak. 

Persze jó, hogy Buda egyik forgalmas útján is biztonságosabb körülményeket akarnak teremteni a tekeréshez, de miért így? Miért nem lehet a KRESZ és egyéb jogszabályoknak megfelelően kiépíteni egy ilyen utat, helyesen alkalmazva az előírt táblákat és útburkolati jeleket? Miközben nap mint nap azt tapasztaljuk, hogy az autósokat apróságokért folyamatosan fegyelmezni akarják, addig mintha az útfenntartóknak nem lenne semmilyen felelőssége.

Lássuk, mi is a probléma ezzel a néhány kilométeres szakasszal. 

Kerékpársáv és nyitott kerékpársáv

A kerékpársáv az úttestből sárga folyamatos („kerékpáros osztóvonal”) vagy szaggatott („kerékpáros terelővonal”) vonallal elhatárolt kb. 1 méter széles útfelület, amelyen kizárólag csak a kerékpárosok haladhatnak, még gyalogosok sem. Ahol szaggatott vonallal jelzik, ott parkolás vagy besorolás céljából, rövid ideig a kerékpársávon áthajthatunk autóval.

A nyitott kerékpársáv kifejezés 2009. óta szerepel a KRESZ-ben. A hagyományos kerékpársávval szemben ezt mindig fehér szaggatott vonallal jelölik, és bár egyéb járművel folyamatosan nem haladhatunk ezen, de manőverezés közben – például előzés, kitérés, vagy besorolás esetében igen.

Kerékpársáv, nyitott kerékpársáv
Kerékpársáv, nyitott kerékpársáv

Mivel a kétféle kerékpársáv közt lényeges különbség van, a valóságban, a táblákon egyértelműen kellene jelezni, hogy mikor melyikről van szó. A KRESZ egyébként az alkalmazott jelzőtáblákat is különbözőként írja elő.

Színes cikket szerettem volna írni, és ehhez hatalmas segítséget is kaptam a Fehérvári úti kerékpársáv létesítőjétől, hiszen ilyen színes és változatos tábla- és útburkolat-kavalkáddal én még nem találkoztam.

Induljunk el a Temesvár utcától! Az indítás tökéletesre sikerült. Szabályos kerékpársávtábla, a burkolaton folyamatos sárga vonallal felfestve, amely a parkolóhelyek miatt szaggatottban folytatódik. Pár éve már megszoktuk azt is, hogy a kerékpársáv nemcsak az úttest jobb szélén lehet, hanem a létesített várakozóhelyek bal oldalán is. Ez itt is így van, és ez a kialakítás nem csak praktikus, de nem is mond ellent a vonatkozó jogszabályoknak. Eddig jó.

01
Fotó: Pető Attila / Kerékagy blog

Pár száz méter után, az Andor utcához érve valami megváltozik. A kerékpársávból hirtelen nyitott kerékpársáv lesz. Nagy gond ezzel sincs, feltételezem, hogy a villamosmegállóhely miatt elkeskenyedő forgalmi sávokat csak úgy tudták megoldani, hogy belefoglalták a nyitott kerékpársávot is.

Egy kicsit ugyan elbizonytalanodtam a táblát elnézve, ugyanis mind a jobb oldali sávból, mind a kerékpársávból elágazik egy jobbra nyíl. Nem teljesen értem, hogy ez mit jelent. A forgalmi sávból is, meg a kerékpársávból is lehet jobbra kanyarodni? Kicsit mintha összekeverték volna a kerékpársáv táblát a besorolás rendjét jelző táblával.

02
Fotó: Pető Attila / Kerékagy blog

A későbbiekben egész jól sikerült a jelzések megjelenítése, a parkolóhelyeknél sárga kerékpáros terelővonalat festettek, a táblában pedig szabályosan, folyamatos sárga vonallal rajzolva jelenik meg a kerékpársáv. (Ennek még lesz jelentősége a későbbiekben.)

06
Fotó: Pető Attila / Kerékagy blog

A folytatásban kezdődik az igazi kavalkád: új táblát találtak fel. Már említettem, hogy a nyitott kerékpársávot mindig szaggatott vonallal választják el a többitől, ami a földön stimmel is, de a táblán? Ott egy folytonos vonal látszik,

ilyen tábla nem szerepel a KRESZ-ben,

márpedig a forgalomszabályozással kapcsolatos jogszabály (20/1984. (XII. 21.) KM rendelet) ezzel kezdődik: „Tilos a KRESZ-ben, illetve a közúti jelzések szabványaiban nem említett közúti jelzések alkalmazása”

Azért is érdekes, hogy ilyen jelzést tettek a Fehérvári útra, mert szintén jogszabályok alapján több szakértő kezén is keresztül kell mennie egy ilyen ügynek, mire megjelennek a munkások és felcsavaroznak egy táblát, hiszen: „A közúti jelzőtáblák csak szaktervező által készített és közútkezelői hozzájárulással ellátott dokumentációk (forgalomtechnikai terv, diszpozíciós vázlat) alapján helyezhetők ki.”

03
Fotó: Pető Attila / Kerékagy blog

De ezzel még nincs vége. Egyedi tervezésű közlekedési táblával a későbbiekben is találkozhatunk. A Hengermalom út előtt a kerékpársáv táblán megjelenik a sárga szaggatott elválasztó vonal. Aminek pedig folyamatosnak kéne lenni, ahogy ez az előző útszakaszon végig így is volt, még a parkolóhelyek esetében is. Hiszen a KRESZ ezt így rögzíti.

04
Fotó: Pető Attila / Kerékagy blog

Mindez csak a véletlenek összjátékának sem mondható, hiszen a folytatásban kétszer is megismétlődik hasonló jelzés. Nem egy olyan hely létezik a városban, ahol a táblán fehér jelzés látható, míg a földön sárga, illetve fordítva. Itt legalább a színekre figyeltek. A keresztező Hengermalom útnál már nem:

07
Fotó: Pető Attila / Kerékagy blog

A már említett nyitott kerékpársáv a kereszteződések előtt valóban hasznos találmány. Lenne, ha az autósok tudnák az idevonatkozó szabályt. Egy két perces felvétel alatt az összes járművezető, mintha félt volna igénybe venni besorolási célból a Nyitott kerékpársávot, pedig a KRESZ egyértelműen fogalmaz: „A jobbra bekanyarodást a nyitott kerékpársávról kell végrehajtani.” Szóval akár autóval, akár bringával mennek a Fehérvári úton, legyenek nagyon óvatosak és ne higgyenek a szemüknek: a táblák és a felfestések néha megtévesztőek!

Szerzőnk harminc éve autós oktatóként dolgozik.

Érdekelnek a bringás fejlesztések? Kövesd a Kerékagyat a Facebookon!